Az Eurostat friss adatai szerint egy átlagos uniós polgár 2021-ben minden elköltött 100 egységnyi pénzből 25-öt fordított a lakhatására, beleértve az energiaszámlákat is. A legolcsóbb a máltaiaknak volt a lakhatás, ők a büdzséjüknek csupán 15,2 százalékát voltak kénytelenek az otthonukra költeni. A skála másik végén a szlovákok álltak, akik ennek több mint a dupláját, költéseik 31,3 százalékát tették ki a lakhatáshoz kapcsolódó költségeik – összegezte az OTP Ingatlanpont mai elemzése a statisztikát.

FRANCE - GAS AND ELECTRICITY - PRICES
Fotó: Magali Cohen /Hans Lucas via AFP

Magyarország a maga 22,4 százalékával az Európai Unió középmezőnyébe tartozik a lakásrezsit tekintve. 

A tavalyi adatokon még nem látszódhatnak sem az orosz–ukrán fegyveres konfliktus, sem az elszabaduló hazai energiaárak következményei, de a Covid-járvány hatásait már mutatja ez a statisztika.

Jelentős mértékben átalakították az európai háztartások kiadásait a pandémia kapcsán kényszerűen megváltozott életkörülmények. A járvány első évében, 2020-ban látványos volt a lezárások hatása. Az emberek ekkor jóval kevesebbet költöttek házon kívül, így például utazásra, vendéglőre, rekreációra, kultúrára, öltözködésre. 

2021 már a visszarendeződés éve volt ezeken a területeken, ám a rezsiköltségek, amelyek a home office idején értelemszerűen nőttek, ekkor sem indultak érezhető csökkenésnek. Így alakult ki 2021-re a már említett 

25 százalékos átlagos uniós rezsiteher, ami 2019-ben még csak 23,4 százalék volt.

A 27 tagország közül 23-ban a két pandémiás év mérlege egyértelműen a lakhatási költségek növekedését mutatta. Közöttük Magyarország a maga +1,8 százalékpontos teher többletével a középmezőnybe tartozott.

Érdekesség, hogy a hazai rezsiteher emelkedése még csak nem is a pandémiával indult: már 2018-ról 2019-re – Litvániával holtversenyben – a harmadik legnagyobb növekedést mutattuk az unióban +0,4 százalékponttal. E dobogó felsőbb pozícióit akkor Észtország (+0,5 százalékpont), illetve Szlovákia (+0,6 százalékpont) érdemelte ki - olvasható az elemzésben.

Figyelemre méltó, hogy a lakhatási kiadások emelkedése már jóval az orosz–ukrán háború előtt megkezdődött

– mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az Eurstat által közölt adatok érdekességére.

Üres lakások tömegét dobhatják piacra

Szinte mindenki rezsivédett otthont venne, de az eladók többsége nem ilyen.

 

A pandémia alatt a home office is növelhette például az energiaszámlákat, a rezsinövekedés folyamata ennél mélyebb gyökerű, s emiatt tartósabb is lehet. És nem is csak arról szól majd, hogy mennyire fog idén télen megugrani a fűtésszámla.

A klímaváltozás miatt nemcsak a téli fűtés, hanem a nyári hűtés is egyre erősebben terheli majd a családok költségvetését. 

A rezsi már egész évben olyan tényező lehet, ami megváltoztathatja a lakhatással kapcsolatos elképzeléseinket – vallja Valkó Dávid. 

A hazai lakásállomány pedig  túlnyomórészt energiapazarló – tette hozzá–, csak nagyon csekély mértékben alkalmas arra, hogy csökkentse a lakhatáshoz kapcsolódó kiadásokat.

A 2016 óta lakóingatlanokra kiadott energetikai tanúsítványokon belül a gyenge (HH) vagy rosszabb besorolásúak aránya járásonként
 

A 2016 óta kiadott 919 ezer energetikai tanúsítvány tartalma beszédes, azok 30 százaléka ugyanis HH, azaz gyenge vagy annál is rosszabb besorolású. Ezek energetikai hatékonysága legalább háromszor gyengébb, mint a ma korszerűnek tartott, úgynevezett közel nulla energiaigényű otthonoké. Az utóbbi követelményszintet a vizsgált ingatlanok 3,5 százaléka teljesítette – derül ki a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentésében közzétett statisztika.

Az új építésű ingatlanok esetében már szinte alapvető az energiahatékony kivitelezés, azonban nem költözhet mindenkit új lakásba 

– mondja Valkó Dávid. Szükséges lenne arra, hogy a felújításoknál is kiemelt szempont legyen az energiahatékonyság növelése, ami hozzájárulhat a rezsiköltségek csökkenéséhez is.