Kezdenek eltűnni az eladó új lakások a piacról, mert a vevőkhöz hasonlóan a fejlesztők is kivárásra rendezkedtek be, amíg nincsenek biztató jelek, aligha indítanak új projekteket
– összegezhető az általános piaci hangulat a Világgazdaság körképe szerint.
Fotó: Jászai Csaba / MTI
Akinek volt késztetése, forrása, legkésőbb tavaly ősszel elindította a fejlesztéseit, se télen, se tavasszal nem jelentek meg újabb projektek és nem is nagyon fognak, amíg nem látszanak biztató jelek
– mondta a Világgazdaságnak Kricsfalussy Tamás, a Metrodom csoport értékesítési igazgatója. A legnagyobb budapesti lakásépítő cégek között jegyzett társaság illetékese szerint
még nem érzik a reménybeli vevők, hogy fogy a kínálat, mert sokan kivárnak, de ha ez a trend folytatódik, várható, hogy kellemetlen meglepetés jön az árakban.
Az remélt visszaesése nyomán az olcsó lakáshitelek megjelenése az elhalasztott vásárlásokat azonnal aktiválni fogja, amikor egyszerre sok vevőnek kell majd kis készletből szemezgetnie. Ez pedig értelemszerűen hirtelen áremelkedést okozhat majd – fogalmazott a kereskedelmi vezető.
Most sajátos áremelkedés zajlik, nem az történik, mint korábban, hogy a piacra tett lakások ára emelkedik, hanem a kipörgöttek helyére drágábbak kerültek. A fejlesztők ugyanis megpróbálták a prémium felé tolni a színvonalat. Határozottan látszik, hogy az energetikában elszakadtak a kötelező minimumkövetelményektől, és a legmagasabb színvonalú, legkorszerűbb, legkisebb fogyasztású, AA kategóriás ingatlanokat építik egyre többen.
Tavaly volt egy nagyobb hullám a lakásépítések engedélyeztetésében, még a régi határidőhöz alkalmazkodva igyekeztek a fejlesztők betárazni a kedvezményes áfával értékesíthető lakásprojektekből.
Rengeteg új lakást öntöttek a fejlesztők a piacra tavaly év végéig, de az alacsony kereslet hatására idén az első negyedévben már mindössze 840 új lakás jelent meg a piacon, aminél kevesebbet utoljára a 2020-as pandémia idején jegyeztek – jelezte az Eltinga Ingatlanpiaci kutatóközpont legutóbbi Budapesti Lakáspiaci Riportjában. Eszerint
az eladott lakások száma 30 százalékkal esett vissza egy negyedév alatt,
a 2023 első heteiben eladott alig több, mint 700 új építésű lakás az elmúlt hét év második legalacsonyabb értéke, aminél alacsonyabb a Covid-lezárások miatt 2020 második negyedévében volt csak.
Fotó: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
Bár az általános lakáspiaci árcsökkenést már egyre többen prognosztizálták, az újlakás-piacot kivételként jelölte meg mindenki az emelkedő építőanyag-költségek és kivitelezési díjak miatt. Valójában már megtörtént az árcsökkenés, reálértelemben mindenképp, hiszen 2022 negyedik és 2023 első negyedéve között az árak stagnáltak, mindössze 0,7 százalékkal emelkedtek átlagosan.
Nem gondoljuk, hogy nagy visszafordulások, nagy áresés következne, inkább a kínálat fog változni, a fejlesztők a magasabb áron értékesíthető prémiumkategória felé indulnak el, stabilabb, fizetőképesebb vevőket célozva
– véli Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzési vezetője. Mint azt a szakértő a Világgazdaságnak kifejtette: a vagyonosabb réteg továbbra is képes lesz vásárolni, ellentétben az állami támogatásoknak kitett, a magas kamatok miatt kivárásra kényszerülő átlagos vevőkkel. Az utóbbiakat az új lakás vásárlását segítő kamattámogatott hitellel lehetne élénkíteni, de egy nagyobb elmozduláshoz önmagában már az is kevés lenne.
A magas infláció miatt megjelentek a speciális fizetési konstrukciók is, a korábbi 10-20 százalékos kezdőrészlet helyett 25 vagy még nagyobb befizetési arányt, a kisebb fejlesztők pedig többlépcsős befizetéseket kérnek. Van olyan konstrukció is, amikor a vételár 50 százalékának befizetése ellenében több millió forint, de legfeljebb 10 százalék kedvezményt kap a lakásvásárlásra szerződő.
Az egyszobások iránti kereslet nem csökkentA kis lakások a befektetők kedvelt termékei, a magas állampapírhozamok mellett még mindig vannak, akik az ingatlant tartják jó üzletnek. Az egyszobás lakások piacán nem, de minden más kategóriában visszaesés van. Február végére a tavalyi utolsó negyedévhez képest feleannyi kétszobás és 40 százalékkal kevesebb háromszobás ingatlant értékesítettek. Az ennél is nagyobbak körében pedig 30 százalékkal esett vissza a tranzakciók száma. Az első negyedévben már minden ötödik eladott új építésű ingatlan egyszobás volt, az előző években 11–14 százalék között mozgott a részesedésük. |
Az átlagos négyzetméterár Budapesten 1,4-1,5 millió forint, az elit budai (I., II., XII.) és pesti (V., VI.) kerületekben 2 millió felett jár, míg a külső-pesti kerületekben még mindig egymillió alatt maradt.
Februárban egy átlagos fővárosi új építésű lakás 99,3 millió forintba került.
A szabad lakások több mint 80 százalékát nem árazták át a fejlesztők. Ez az arány kiemelkedően magasnak számít az elmúlt néhány évet tekintve
– mondta Sápi Zoltán.
A XIII. kerület továbbra is a legkedveltebb, minden harmadik lakást itt adják át, de a fejlesztői kivárás itt is érezhető, a nagy projektek fékeztek, vagy el sem indultak, ilyen például a rozsdaövezeti akcióterületi minősítéssel is rendelkező Láng-projekt, amelynek kezdéséről egyelőre nincs hír.
