A külföldi ingatlanbefektetők inkább számosságukban változtak az elmúlt években, referenciájukat és összetételüket illetően kevésbé – értékelte a nemrég közzétett hivatalos statisztikát Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője a Világgazdaságnak.
A tavaly kirobbant háborúval érintett nemzetiségek közül mind az orosz, mind az ukrán vásárlók aránya emelkedett az előző év adataihoz képest,
az utóbbiaké közel 2,5 százalékkal, így az ukrán lett a negyedik legtöbb magyar ingatlant szerző külföldi népcsoport 2022-ben. A listát változatlanul a kínaiak vezetik a többiektől messze elszakadva, tavaly 775 ingatlan megvásárlásával, a második helyre 192 engedélykérelemmel az oroszok, 182-vel az izraeliek iratkoztak fel. Ukrán állampolgárok 166 ingatlanszerzési eljárást indítottak.
Az orosz–ukrán háborús konfliktus óta nagyobb figyelem hárul a két nemzetiség ingatlanvásárlásaira, igaz, előtte is engedélyköteles volt az ingatlanszerzési szándékuk, hiszen EU-n kívülről érkező vásárlóknak számítanak. A háború azonban nem lehetetlenítette el az ő ingatlanszerzésüket sem, de azt esetükben tudni kell, hogy akár vevői, akár eladói oldalon állnak a tranzakcióban, hosszabb időtartamra érdemes készülni az engedélyezési eljárásban adminisztrációs okok miatt.
Tavaly összesen 2524 esetben, az előző évinél 7 százalékkal kevesebben nyújtottak be ingatlanvásárlási kérelmet Magyarországon, tehát némileg mérséklődött a külföldi befektetői jelenlét.
A körükben szükséges kormányhivatali engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál lehet kérelmezni.
Miért van kevesebb külföldi vevő?
A külföldiek esetében látható tranzakciószám-csökkenés nem egyedi, összességében is csökkent az eladott lakások száma, és ez a tendencia idén is folytatódik. A Duna House becslése szerint a tavaly átalakult ingatlanpiacon csupán kevéssel több, mint 125 ezer tranzakció realizálódott itthon.
Mindezek ellenére elmaradt a sokak által várt áresés, 2022 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest mindössze 2,2 százalékos mérséklődést mutat a hivatalos árstatisztika.
A nagyobb mértékű árcsökkenés elmaradása és a gazdasági és politikai események a magyarok és a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlási hajlandóságát is negatívan befolyásolták, noha
a pandémia évében tapasztalt mélypont után 2021-ben nőtt a külföldi befektetők aktivitása, amit a tavalyi év történései ismételten visszavetettek
– jelezte a szakértő.
Az ingatlanszerzési kérelmek többsége, csaknem háromnegyede fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott. A külföldiek körében a legkedveltebb a belváros, ezen túl a XIII. kerület és elsősorban a kínaiak körében a X. kerület.
A legaktívabbak a magyar ingatlanpiacon az unión kívüliek körében változatlanul a kínai nemzetiségű ingatlanvásárlók, bár az arányuk a 2021-es 36,3 százalékról 31,5 százalékra csökkent tavaly.
Milyen lakást keresnek a külföldi vásárlók?
Az ázsiai vevők praktikusak, saját célra tipikusan nagyobb, az élethelyzetüknek megfelelő, a mindennapjaik helyszínéhez legközelebb elhelyezkedő ingatlanokat vásárolnak. A kínai iskola, kínai piacok és kereskedelmi helyszínek és vonzáskörzeteik miatt keresettek körükben a X., XIII., XV. és XVI. kerületi lakások, emellett
a kínaiak akár egy vagy több kisebb belvárosi vagy budai lakást is vesznek kiadás céljából
– jellemezte érdeklődésünkre Benedikt Károly a vevői motivációkat.
A háború kitörése is közrejátszhat abban, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben nem tűntek el, sőt 1 százalékkal nőtt az orosz vevők aránya a harmadik országokbeli vevők körében.
Az orosz befektetők számára továbbra is főként Hévíz, valamint a főváros XIII. kerülete vonzó ingatlanvásárlás céljából
– tette hozzá Benedikt Károly.
Az izraeliek aránya szintén jelentős, 2 százalék feletti mértékben 7,41 százalékra emelkedett, az általuk lezárt tranzakciók közel fele a VI. kerületben történt. Számottevő, 5 százalék feletti arányban szereztek ingatlant tavaly Magyarországon az Egyesült Királyság állampolgárai is, akik főként a IX. kerületi lakásokat preferálták. Az ügyletek közel 4,2 százalékában szereplő amerikaiak fő célpontja pedig a Pest vármegyei Sóskút volt.
Regionális szinten a fővárost Pest, majd Zala és Győr-Moson-Sopron vármegye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján.
A tulajdonszerzés 91 százalékban adásvétel útján történt, de volt példa ajándékozásra és cserére is. A beérkező kérelmek közül 40 esetben hozott elutasító határozatot a kormányhivatal – derül ki a Duna House elemzéséből.
Forintban és euróban is fizethetnekAzt, hogy miben fizetnek a külföldi vevők, nem a nemzetiség határozza meg, inkább az eladó és vevő egyedi megállapodása. Általában az eladó határozza meg, hogy miben szeretné kérni a vételárat. Ha külföldi az eladó, sok esetben már euróban van meghatározva az ár, de nagyobb arányban inkább a belvárosi bérleti piacon lehet találkozni eurós ármeghatározással. Az ingatlanközvetítő hálózatok általában kiemelt figyelmet fordítanak a külföldi ügyfelekre, a Duna House hálózatában is van kifejezetten az ázsiai és orosz ügyfelekre specializálódott iroda, ahol akár franchise-partneri, akár értékesítői szinten is saját honfitársaik segítségével, nyelvi és jogi nehézségek nélkül tudják az ingatlanügyeiket intézni. Az ingatlanügyletekhez kapcsolódó legfontosabb dokumentumok angolul és németül és évek óta már kínaiul és orosz nyelven is elérhetők a hálózat irodáiban. |
