A magyarok 78 százaléka használ valamilyen léghűtő berendezést, csaknem felerészben elektromos ventilátort, egyharmaduk pedig fali klímát alkalmaz otthona hűtésére a nyári hónapokban. Energetikai korszerűsítést a háztartások fele tervez csak, de közülük is minden másodikban új állami támogatás bevezetésére vár –közölte az Újház 2023 nyarán végzett reprezentatív kutatására hivatkozva.

Worker,In,Protective,Goggles,And,Respirator,Insulating,Rock,Wool,Insulation
A hőszigetelést meglepően kevesen tartják fontosnak 
Fotó: Shutterstock

Megcsappant a magyarok felújítási kedve, a válaszadók mindössze 54 százaléka tervez energiai korszerűsítést az elkövetkezendő években, a felújítást tervezők 47 százaléka valamilyen állami támogatáshoz köti a beruházást.

A nyári hőség apropóján a lakosság nyári energiahasználati gyakorlatát, ezen belül is kiemelten a beltéri levegő hűtésének módszereit mérte fel Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózata. 

Kiderült, hogy a válaszadók 26 százaléka látja a nyílászárók javításában vagy cseréjében a megoldást, és 22 százalékuk használna energiatakarékos léghűtő berendezést áramszámláinak csökkentésére. 

Az energiamegtakarítás egyik fontos eszköze az épületrészek megfelelő hőszigetelése, de 

a válaszadók mindössze 11 százaléka szigetelné a homlokzatát 

és csupán 13 százaléka korszerűsítené tetőjének hőzáró képességét.

 

A válaszadók 61 százaléka szerint otthonában 27 Celsius-foknál melegebb lenne, sőt 13 százalékuk szerint még a 32 fokot is meghaladná a beltéri hőmérséklet értéke a nyári hónapokban, ha nem használna valamilyen léghűtő berendezést.

A magyarok nem kedvelik a hőséget az otthonukban.

A válaszadók közel fele  22–25 fok közötti hőmérsékletre hűti le az otthonát, 

míg közel harmaduk 22 foknál alacsonyabb hőmérsékletet preferál. 

Ahogyan télen a fűtés, úgy nyáron a hűtés is jelentős többlet-energiafelhasználást jelent.

A nyári áramszámlák értéke a megkérdezettek több mint egyharmadánál 5-10 ezer forint körül alakul. A válaszadók 31 százaléka fizet 10–15 ezer forint közötti összeget, 20 százalékuk havi áramszámlája pedig 15 ezer forintnál is több. Egyharmaduk átalányt fizet, és 28 százalékuk nem érzékel különbséget a nyári és téli áramszámlái között. A válaszadók 70 százaléka elégedett a nyári áramszámlájának az értékével – ők jellemzően havi 15 ezer forint alatti összeget fizetnek.

Az áramköltségek csökkentésére a megoldást legtöbben továbbra is a kisfogyasztókban látják.

A válaszadók 40 százaléka használna energiatakarékos izzókat, 35 százalékuk pedig kevesebb fényforrást, és 28 százalékuk áramtalanítaná eszközeit, amikor használaton kívül vannak. 

 

Ugyanakkor a vártnál többen, a háztartások 33 százaléka választotta az árnyékolást és 27 százalékuk a nyílászárókra szerelhető árnyékolók, rolók használatát. Ezzel szemben a megkérdezettek mindössze 21 százaléka döntene úgy, hogy nem használna léghűtő berendezést áramszámlájának csökkentése érdekében, illetve csupán 19 százalék választaná a hőszigetelés korszerűsítését. 

Ez kifejezetten meglepő.

 

Az építőiparra nézve semmi jóval nem kecsegtet a felmérés.

A válaszadók csupán 6 százaléka tervez még idén, 13 százaléka pedig jövőre energetikai korszerűsítést, azonban 46 százalékuk egyáltalán nem is gondolkodik ilyesmiben – mondta Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója.

A cégvezető rámutatott: a felújítást tervezők közel 47 százaléka valamilyen új állami támogatás elérhetőségére vár, és ahhoz köti tervezett energetikai korszerűsítését.