BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kivárásra játszott az ingatlanpiac tavaly

A két éve indult fordulat tavaly leginkább korrekciót hozott a lakáspiacon, amiből már most látszanak a kilábalás jelei. Az OTP csoport évindító ingatlanpiaci sajtóeseményén a szakértők arról is beszéltek, hogy a javuló gazdasági, hitelezési környezetnek és a régi-új állami támogatásoknak köszönhetően a szektor már idén is növekedési pályára léphet, azonban az általános piaci fellendülésre valószínűleg 2025-ig kell várni.

A tavalyi a kivárás éve volt, mostanra viszont már látszanak a kilábalás jelei a hazai lakáspiacon – derült ki az OTP Ingatlanpont közleményéből. Tavaly minden főbb piaci mutató visszaesett, azonban a tartós áresés, ami komoly recessziók idején szokott bekövetkezni, úgy tűnik, elmaradt – közölte Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Kiemelte: noha a reálárak jelentősebb mértékben csökkentek, a nominális árakban inkább csak kisebb korrekciót hozott a tavalyi év. 

Paks Liget lakópark
Fotó: PaksII / Atomszféra

A lakásépítésben és még inkább építési engedélyben ugyanakkor rég nem látott negatív eredmények születtek, azaz a piac a kínálaton keresztül alkalmazkodott a megváltozott környezethez.

A vezető elemző szerint idén a lakáspiac jó működéséhez szükséges tényezőkben, mint stabil gazdasági növekedés, reálbérek alakulása, alacsony hitelkamatok, illetve állami támogatások összességében javulás várható, ezért idén a tavalyi mélyponthoz képest már fellendülés prognosztizálható. Újra nőhet a befektetési céllal vásárlók aránya is, azonban a korábbi összpiaci szárnyalás visszatérésére még nem számíthatunk.

Elsőként a tranzakciószám növekedése indulhat el, míg nominális árakban idén még további stagnálást esetleg minimális növekedést, reálárszintben lassuló, illetve fokozatosan megszűnő csökkenést várunk. Az építési engedélyek száma nőhet az 5 százalékos áfa jogosultság 2024 végi határideje és növekvő kereslet miatt, ugyanakkor az átadott lakások száma még csökkenhet – mondta Valkó Dávid, hozzátéve, hogy 2025 hozhat majd erőteljesebb és általános piaci élénkülést.

Már 2023 tavaszától fokozatosan csökkent az előző évekhez képesti visszaesés, és ez a felívelés az év végén is kitartott – írta a közleményben Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezető igazgatója. Tapasztalata alapján a tranzakciószámok növekedéséhez egyértelműen hozzájárult az a tény, hogy az év végén a vevők igyekeztek igénybe venni a csokot a 2024 elején érvénybe lépő változások előtt, valamint előszerződni a csok pluszra. A tavalyi év a piac visszaesése mellett a megváltozott vevői igényekről is szólt. A kisebb alapterületű, 1-2 szobás lakásokat keresték leginkább, e mellett a régebbi, felújítandó ingatlanok kerültek előtérbe. Megmutatkozott a vevők árérzékenysége is, hiszen leginkább 10-20 millió Ft közötti ársávban választottak ingatlant.

A lakáshitelpiacon már nyár végétől látszódott az élénkülés, amikor a kamatszintek 8-9 százalékon álltak.

Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője szerint a kamatplafon októberi bevezetése új érdeklődőket nem hozott a piacra, a 8,5 százalékban maximalizált THM inkább azokat sarkallta gyorsabb döntésre, akik már ingatlan keresésben voltak.

A csok megszűnése és a helyébe lépő, januártól elérhető csok plusz bevezetésének híre ősszel még nem hozott élénkülést, az ügyfelek inkább kivártak. Az új konstrukció részletszabályainak megjelenése után azok, akik az új támogatásra már nem lettek volna jogosultak, igyekeztek novemberre és decemberre időzíteni az adásvételt, hogy még hozzájuthassanak az év végén megszűnő támogatásokhoz.

Az idei év első tapasztalatai azt mutatják, hogy

élénk az érdeklődés az államilag támogatott hitelkonstrukciók iránt,

de újdonságuk miatt nagyon sok az ezekkel kapcsolatos kérdés és félreértés is. Ilyen például, hogy idén március 31-ig meglévő gyermek esetén is igényelhető a CSOK Plusz, ha a gyermek 2024. január 1-jén vagy legkésőbb a kérelem benyújtást megelőző napig született.

Költözési lázban a budapestiek

Minden ötödik fővárosi lakos másik kerületbe költözött az elmúlt tíz évben. A nagy népvándorlás ellenére csak négy városrész lélekszáma nőtt, miközben több kerületé jelentősen csökkent.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.