Kelet és Nyugat közötti hídfőként mutatkozik be Magyarország a világ egyik legrangosabb ingatlanfejlesztési szakkiállításán
Takács Ernő, a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, a müncheni kiállítás magyar standját kialakító Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke kiemelte, hogy a nemzetközi színtéren való bemutatkozásunk Magyarország hídfő szerepét erősíti, ami gazdasági vonzerőnkből, az infrastruktúra és a logisztika fejlesztéséből fakad. Az újabb rekordot döntő külföldi működőtőke-befektetések (FDI) által megjelenő beruházások fókuszában az autóipari fejlesztések, az elektromos autózáshoz kapcsolódó befektetések állnak.
Magyarország a zöld átállásban úttörő szerepet vállalt, ami az ország elkötelezettségét mutatja a környezetkímélő technológiák mellet. Olyan beruházások vannak folyamatban, amelyek hosszú távon változtathatják meg ipari kibocsátásunk alakulását, több évre előre határozzák meg a fejlesztési irányokat” – mondta. Az ingatlanfejlesztési piacon – nemzetközi szinten is – a projektek előkészítése zajlik, a befektetők kedvezőbb finanszírozási környezetre várnak.
Újabb rekord az ipari ingatlanok piacán
Az IFK elnöke a felkészülés és a visszaépülés évének nevezte 2024-et az ingatlanbefektetési piacon. A CBRE ingatlantanácsadó adatai alapján kifejtette, hogy az év első felében érkezett 160 millió eurós ingatlanbefektetés ugyan elmarad a tavalyitól, de figyelembe véve az előkészítés alatt álló 400–500 millió eurónyi további tranzakciókat, az idei eredmények 10-15 százalékkal is túlszárnyalhatják a tavalyit. A folytatódó monetáris lazítás Amerikában és Európában újabb lendületet adhat a piacoknak.
A befektetési étvágy tehát továbbra is jelen van, de a befektetők egyelőre kivárnak. A magyarországi lehetőségekhez hozzájárul, hogy Budapestet a legnagyobb ütemben fejlődő európai fővárosok közé várják a következő években, és továbbra is a legjobb életminőséget nyújtó közép-európai főváros az Economist Intelligence Unit 2024-es Globális Élhetőségi Index listájában. Ugyanakkor a Magyarországra érkező fejlesztések térbeli eloszlása egyre egészségesebbé válik és a vidék is komoly szerepet kap, például óriási pozitív elmozdulás a területi megosztottságban, hogy a BYD Szegeden építi fel a gyárát.
Az ipari ingatlanok piacán Takács Ernő ismertetése szerint újabb rekordok várhatóak, annak ellenére, hogy még az év elején a Covid után megugró kereslet korrekciója zajlott. A második negyedév már érezhetően erősebb volt, mint az első, a visszapattanás elsősorban a termelői kapacitások bővítésének köszönhető. Egyre komolyabb fenntarthatósági elvárások jelennek meg az ipari ingatlanpiacon is, ezért itt is szükség van az állomány megújítására. A bérlők jobb minőségű, alacsonyabb üzemeltetési költségű és jobban az ügyféligényre szabott csarnokokat keresnek.
A teljes, modern magyarországi ipari ingatlan terület a fél év végére meghaladta az 5,14 millió m²-t, ebből a főváros környékén található több mint 3,5 millió m².
A budapesti irodapiac az értékesítési volumen visszaesése ellenére is ellenáll a kihívásoknak, melyet a bérbeadási piacon tapasztaltak is igazolnak. Az irodapiacon a kereslet erősödik, mintegy 20 százalékkal több irodát – 238,400 m²-t – béreltek ki az első fél évben, mint tavaly. Ez a régiós trend is egyben, hiszen egész Közép-Európában az látható, hogy most dinamikusabb a vállalatok irodabérleti hangulata. A kelet-közép-európai régió és kifejezetten Budapest új irodaállománya mind minőségben, mind fenntarthatósági tulajdonságokban felveszi a versenyt a nyugat-európai országokkal.
A budapesti irodapiaci befektetések idővel visszanyerik vonzerejüket, ezért befektetői szemmel érdemes időben megvizsgálni az új, ESG kritériumoknak megfelelő állományt. Az idei évben az új irodai kínálat már meghaladta a 78 ezer m²-t, a teljes állomány fél év végére megközelítette a 4,5 millió m²-t.
A hotel szegmens kitűnően teljesít idén, köszönhetően az egyre bővülő turizmusnak. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégszám jelentősen növekedett, országos átlagban 13 százalékkal, de Budapesten ennél is erősebb volt a dinamika. A magyar fővárosba idén 24 százalékkal több külföldi turista érkezett az év első felében, mint tavaly, így vélhetően év végére elérhető a Covid előtti szint. Ez azt jelentené, hogy Prágával együtt a magyar főváros lehet az első, amelynek a turisztikai kereslete meghaladja a 2019-es abszolút csúcsot.
Jelentős mennyiségű új szállófejlesztés van folyamatban, ez az egyik szegmense a kereskedelmi ingatlanpiacnak, ami stabilan növekszik. Ez pedig további fejlesztéseknek ad teret, új márkák jönnek be Budapestre, kifejezetten a luxus szegmensben, és keresik az újabb lehetőségeket. A fővárosban ráadásul több, jelenleg irodaként üzemelő projekt esetében felmerül a potenciális funkcióváltás az ingatlantulajdonosok számára, hogy a kevésbé sikeres irodaházakból, vagy azok egy részéből hotelt alakítsanak ki – összegezte az egyes ingatlaneszköz osztályok helyzetét az IFK elnöke.
Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója, a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa az Expo Real kapcsán kiemelte: csúcson van a magyarországi beruházásösztönzés a tavalyi rekordösszegű, 13 milliárd eurót meghaladó működőtőke-beruházások (FDI) után ismét sikeres fél évet zárt a hazai befektetésösztönzés, ami a kormányzati intézkedések sikerét mutatja.
