Amíg Brüsszelben dúl a vitaháború, itthon elindul az Erasmus-pótló program

Inkább már szabályt erősítő kivételnek tűnik, hogy az óév végén és az új év elején két témához kapcsolódóan három tételben összesen 520 milliárd forintnyi pénz érkezett Brüsszelből, mert azóta ezeknek a kifizetéseknek a jogosságát is támadja az Európai Parlament (EP), a nemzetközi diákcsere és kutatási programok tekintetében pedig teljes a patthelyzet. Ugyanakkor ha nem is előre, de oldalra indulási lehetőséget nyújt, hogy amíg nem hoznak eredményt a megrekedt tárgyalások, addig amolyan időszakos Erasmus-pótlékként beindul a hazai finanszírozású Pannon Ösztöndíjprogram a modellváltó egyetemeknek, majd tavasztól a HU-rizont is az egyetemi kutatási együttműködések támogatására.

Miközben éppen egymást üti az EP és az Európai Bizottság a Magyarország számára feloldott és ki is utalt források miatt, akad egyéb probléma is. Mert az egy dolog, hogy tavaly decemberben az EB elfogadhatónak minősítette a hazai igazságügyi reformot, valamint elfogadta a frissített helyreállítási tervet, ennek nyomán pedig befutottak az alábbi tételek:

• december 28-án érkezett 779,5 millió euró (mintegy 300 milliárd forint) a REPowerEU-fejezet első előlegeként,
• január 15-én érkezett még 140,1 millió euró (53,2 milliárd forint) a REPowerEU második előlegeként,
• a kettő között, január 2-án pedig jött 445 millió euró (mintegy 170 milliárd forint) az EU kohéziós forrásai terhére.

Mindeközben ugyanis Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter úgy nyilatkozott, hogy elakadtak a tárgyalások az Erasmus+ és a Horizont Európa kapcsán. 

Idén nyárig minden forrás biztosítva van

Az EU-s források felhasználásáért is felelős miniszter a lengyel hírügynökségnek is elismételte korábbi álláspontját: 

Mindezek nyomán tehát nincs megállapodás, továbbra is a 2022. december 15-i határozat az érvényes, amely kizárja az említett nemzetközi együttműködésekből a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) irányította, a köznyelvben modellváltónak nevezett egyetemeket.

Mint azt a hazai kormányzati szereplők többször elmondták: idén nyárig biztosítva van a finanszírozása mindkét programnak (sőt, a nem modellváltó egyetemeknek amúgy is), a fő gondok ősszel adódhatnak – habár némely oktatási intézmény már az elmúlt hónapokban is panaszkodott arra, hogy a bizonytalan helyzet okán már inkább meg sem hívják őket a Horizont többnemzetes konzorciumaiba.

Itt a Pannon-program, amíg nincs Erasmus-megegyezés

A gondok enyhítésére jön HU-rizont egyetemi kutatástámogató, illetve a Pannónia Ösztöndíjprogram, amelyet tavaly november 23-án, az Erasmus-féle tárgyalások első határidejének elérésekor jelentett be Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára.

Akkor egyébként három hónapos haladékot kért a kormányzat az EB-vel való megegyezésre, de mint a fentiek bizonyítják, azóta sem született megegyezés, úgyhogy érdemes átvenni, mit is kínál a Pannónia-program.

Tízmilliárd forintos az első keret

Az Erasmusszal egyezően a Pannon ügyeit is intéző Tempus Közalapítvány hivatalos megfogalmazása szerint a hazai finanszírozású program 

A cél, hogy a magyar felsőoktatás megőrizze versenyképességét, és kinyílhasson a világ az egyetemek hallgatói, oktatói és munkatársai számára. A 2024-ben startoló program első projektszakasza 10 milliárd forintos pályázati kerettel indul, ebből nyolcezer hallgató és oktató mobilitását támogatják, kétszáz diák például a világ legjobb egyetemein tanulhat kiválósági ösztöndíjjal.

Az ösztöndíjakat öt kategóriába sorolták:

• Hosszú távú hallgatói mobilitás: tanulmányi vagy szakmai gyakorlat (2–12 hónap), illetve kutatási célú (23 hónap, csak mester-, doktori és osztatlan képzésnél) mobilitás
• Rövid távú hallgatói mobilitás: tanulmányi vagy kutatási célú (2–30 nap) mobilitás, illetve konferencia-részvétel vagy nyári egyetem
• Kiválósági ösztöndíj: a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára elérhető meghatározott képzési területeken, a nemzetközi felsőoktatási rangsorok 250 legjobb egyetemén. A résztvevők a havi ösztöndíj-támogatás mellett lakhatási, utazási és tandíjtámogatásban is részesülnek (1–6 hónap, csak mester-, doktori és osztatlan képzésnél),
• Oktatók, kutatók és munkatársak mobilitása,
• Képzési, oktatási vagy kutatási célú mobilitás (2–60) nap.

A hazai intézményeknek lehetőségük van külföldi oktatókat is fogadni rövid távú bejövő mobilitás formájában.

Az ösztöndíjak mértéke változó a mobilitás típusától és a célországtól függően – az utóbbiakat a Tempus három csoportba sorolta a költségeket nézve.

Mindenesetre a havi támogatások a következőképp alakulhatnak:

• Hosszú távú hallgatói mobilitás: havi 350–400 ezer forint
• Rövid távú hallgatói mobilitás: napi 5–35 ezer forint
• Kiválósági ösztöndíj: havi 450–500 ezer forint

Az utóbbi kategória nyertesei kaphatnak további lakhatási-utazási támogatást, az oktatói-kutatói ösztöndíjasok összege pedig napi 16 500–17 500 forint között mozoghat.

A Pannon-programra a modellváltó egyetemek diákjai és munkatársai, oktatói pályázhatnak, méghozzá aktuális intézményüknél. A jelentkezési határidő 2024. január 29.

A HU-rizont program ezután március közepétől lesz elérhető: a magyarországi és nemzetközi egyetemek együttműködésében valósul meg. Hankó Balázs elmondása szerint a külföldi egyetem kutatási költségeit is finanszírozzák, miközben a magyar modellváltó egyetemek nem esnek semmilyen támogatástól, hiszen a magyar kormány – a tavalyi évhez hasonlóan – biztosítja azt az 5,4 milliárd forint keretösszegű önerőalapot, amelyből az egyetemek a megfelelő színvonalon tudják a kutatásaikat folytatni. Az államtitkár szerint 

ezáltal 2024-ben „sosem látott összeget”, összesen 24 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a magyar kutatások nemzetközi együttműködéseit erősítsük.

„Nem hagyjuk, hogy Brüsszel diszkriminatív döntései negatív hatással legyenek a magyar diákokra, oktatókra, kutatókra” – összegzett Hankó Balázs.