A nem modellváltó egyetemeken teljes a nyugalom Erasmus-ügyben – sőt, még kis haszon is kinézhet a jövő évi felvételiken

Az Erasmus Plusz szempontjából talán az utolsó, nagyjából még rendben lévő tanév kezdődik hamarosan, de a modellváltó egyetemek diákjainál a félelmek már a mostani félévbe is beszivárogtak. Viszont mi a helyzet azokkal az intézményekkel és tanulóikkal, amelyek maradtak a régi üzemeltetési formánál, ezért nem zárják ki őket a részvételből 2024-től sem?

A hazai felsőoktatási rendszer 2019-től kezdett el átalakulni, akkor került elő az új kifejezés, hogy „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány”, másképpen KEKVA. 

Elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem állt át az új módira, és vált alapítványi fenntartású intézménnyé, aztán még három hullámmal összesen 21-re nőtt a modellváltó egyetemek száma. Ám a kuratóriumok összetételével és működésével elégedetlen Európai Bizottság (EB) 2022. december 15-i határozatában kizárta őket az Erasmus Plusz nemzetközi diákcsere-, valamint a Horizont Európa kutatási programból. A témában vontatottak a tárgyalások, és a leghamarabb augusztus végén, a nagy EU-s szabadságolás után folytatódhatnak.

Milyen a hangulat?

Fontos kis csillag a történethez, hogy a tiltás a 2023–2024-es tanévet elvileg még nem érinti, ennek a finanszírozási keretei ugyanis biztosítottak, ha máshogy nem, az intézmények saját költségvetéséből pótolva, ahogy a Corvinus és a BGE felajánlotta – az előbbi határozottan a diákok mobilitása felé tolta el a saját támogatása fókuszát. 

Továbbá a Kulturális és Innovációs Minisztérium Innovációért és Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának a közleménye július elején úgy fogalmazott: 

és „minden egyetemnek biztosítja azokat a forrásokat, melyek segítségével társult tagként az oktatási együttműködésben részt vehetnek”.

Ezzel párhuzamosan az Erasmus-szerződéseket idehaza kezelő Tempus Közalapítvány befogadhatta, elbírálhatta és akár győztesnek is nyilváníthatta a modellváltó egyetemek pályázatait is a következő finanszírozási időszakra – csak éppen nem szerződhet velük, amíg az EB nem oldja fel a korlátozást, ezért a kiadott listában sem szerepelnek. A nagy megegyezésre egyébként a határidő november 23., ha addig nem születik megállapodás, akkor a tavalyi adatokból következtetve hozzávetőleg négy és félezer hazai egyetemista maradhat ki a projektből, ennyien tartoznak a modellváltó egyetemekhez. 

még akkor is, ha az előttünk álló tanévre, mondjuk, saját zsebből kifizeti a költségeket. Még nagyobb a veszély a Horizont kapcsán, hiszen ott nemzetközi kutatási együttműködések futnak, és a külföldi partnerek kockázatkerülés címén inkább be sem veszik a magyar kollégákat.

Mi lesz a mostani tanévben?

A 2023–2024-es tanévre a legnagyobb tételt jelentő Erasmus mobilitási programra a diákoknak már réges-rég, idén február–márciusban jelentkezniük kellett, most, a nyár végén-ősz elején csak pótpályáztatást tartanak néhány intézményben, ahol maradtak szabadon helyek a programban. 

Egyáltalán nem vonatkozik ugyanakkor a tiltás azon öt egyetemre, a diákjaikra és az oktatóikra, amelyek maradtak állami fenntartásban, ők nyugodtan tervezhetnek a távolabbi jövőre is, és már nyilvánosak is az elbírált pályázataikban szereplő diákszámok és a hozzájuk rendelt összegek.

Hogy fest a nem modellváltó egyetemek toplistája?

Közülük a legnagyobb az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely az idei felvételin is megdöntötte a saját létszámrekordját, és az Erasmusra is a legtöbb diákot nevezte, 1701-et, cserébe a Tempus döntése nyomán 4 893 372 eurót (1,9 milliárd forintot) kap. 

A második legtöbb pályázóval és így pénzügyi kerettel a modellváltás ötletével korábban foglalkozó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tervez,

A top 5 részletes bontása pedig a következő:

• Eötvös Loránd Tudományegyetem: 1701 fő, 4 893 372 euró (1,9 milliárd forint)
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 548 fő, 1 773 869 euró (684 millió forint)
• Budapesti Metropolitan Egyetem: 202 fő, 612 671 euró (236 millió forint)
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 194 fő, 605 717 euró (234 millió forint)
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem: 243 fő, 564 457 euró (218 millió forint)

Értesüléseink szerint a nem modellváltó intézmények higgadtak is a jövő tekintetében, nyugodtan intézik, amit kell, azaz náluk halad a normális ügymenet. 

Ha ugyanis fennmarad a tiltás, akkor azon diákok, akik egy modellváltó és nem modellváltó egyetemre jelentkezés között vacillálnak, végül inkább rájuk szavazhatnak majd, annak tudatában, hogy a nem modellváltó egyetemeken nincsen gátja a külföldi mobilitásnak.