Az Európai Bizottság (EB) állítja, a kérései a kezdetektől világosak, ami pedig esetleg nem került szóba már az elején, az következik a megfogalmazott kérések „szellemiségéből”. A magyar kormányzat szerint viszont az EB az újabb és újabb igényeivel csak az időt húzza.
Fotó: EC – Audiovisual Service
Ugyan nem mondhatjuk, hogy az egész ekkor kezdődött, de vegyük fel a fonalat 2022. augusztus 22-én!
A magyar kormány ekkor küldött az Európai Bizottságnak egy 17 tételes korrekciós intézkedéscsomagot, amelynek egyike a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) EU-s forrásfelhasználásának átláthatóságára irányult.
Ebben a kormány vállalta, hogy e KEKVA-k a közbeszerzési szabályok alá tartoznak, az összeférhetetlenségi szabályaik pedig összhangban lesznek a vonatkozó iránymutatással és az EU-s költségvetési rendelettel, továbbá hogy a minderről rendelkező módosító törvényt 2022. szeptember 30-ig elfogadják. Erre végül október 4-én került sor, 10-én hirdették ki, 13-án hatályba is lépett.
A történet itt kezdett el fodrozódni.
2022. év vége: vissza a startvonalhoz!
Kormányzati forrásaink szerint az EB a tárgyalások során nem emelt kifogást a módosító törvény korrekciós intézkedései ellen, viszont a törvényből négy másik tételt kifogásolt, és a törlésüket kérte. Hozzátették: az akkortájt ugyancsak készülő és november 1-jén hatályba lépő XXXI. törvény azon szakasza is problémás, amely a KEKVA, illetve annak kuratóriumi vagy fb-tagjaira, illetve az ilyen alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztséget betöltőkre nem vonatkoztatná a politikai felső vezetőkre szabott összeférhetetlenségi okokat. Az EB az egyeztetések során többször kérte ennek mellőzését, ezért a november 30-i, majd december 9-én aktualizált értékelése során sem volt jó véleménnyel. Lényegében úgy vélte:
ugyan a korrekciós intézkedések hivatottak voltak kezelni az összeférhetetlenségi kérdéseket, de a november 1-jei törvény bővítő rendelkezései lenullázták az előrelépést.
Minderre erősített rá a tanács december 15-i végrehajtási határozata, amely az iméntiek miatt semmisnek minősítette a KEKVA-kra vonatkozó vállalások teljesítését, megtiltotta a modellváltó egyetemekkel az Erasmus- és Horizont-programok szerződéseinek aláírását, azaz visszakerültünk a startvonal mögé.
Így ért véget az esztendő.
2023. január–február: kik és mennyi ideig lehetnek tagok?
Az új évben, január 24-én az akkor még igazságügyi miniszter Varga Judittal a jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders találkozott, és úgy nyilatkozott, a kondicionalitási és az akadémiai szabadságot érintő vállalások különállók, úgy is kezelendők. Viszont március 8-án, amikor Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár egyeztetett Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosával, az utóbbi már úgy vélekedett, az EB politikailag mégiscsak egy csomagban kezeli őket.
Fotó: EC – Audiovisual Service
Hahn egyébként január 25-én Navracsics Tiborral, az EU-s forrásokért is felelős területfejlesztési miniszterrel is tárgyalt, és újdonságként bedobta a kuratóriumi tagság hosszát,
amire négy évet javasoltak, egyszeri újrázási lehetőséggel.
Mindezt feldolgozva február 15-én ment ki egy normaszöveg, amelyben a magyar fél 6 plusz 6 éves kuratóriumi tagsággal felelt, ugyanakkor elfogadta, hogy a felsőoktatási intézményt fenntartó KEKVA-k kuratóriumi tisztségét nem töltheti be politikai felső vezető, kormány- és miniszteri biztos sem.
Erre március 2-án érkezett meg az EB válasza – csupa új elemmel.
2023. március–április: előkerül a lehűlési idő
A legfontosabb újdonság, hogy a szabályozás ne csak a felsőoktatási intézményt fenntartó KEKVA-kra, hanem az összesre vonatkozzon, és az összeférhetetlenségi korlátozások se csak a kuratóriumi, hanem az fb-tagságra, valamint a KEKVA-k által létrehozott jogi személyek hasonló testületeire is terjedjenek ki. Az EB megismételte a saját 4 plusz 4 éves kuratóriumi tagsági javaslatát, sőt, emelt a téten, mert bevezette a tárgyalások során eddig szintén ismeretlen fogalmat, az úgynevezett „lehűlési időt”, azaz hogy egy köztisztviselő mennyi kihagyás után vállalhatna pozíciót KEKVA-ban – erre két évet javasoltak.
További újdonságként jelezték, hogy a kuratóriumi tagok megválasztását alkalmassági kritériumokhoz kell kötni, a kinevezések és visszahívások joga pedig kerüljön az államhoz.
E csomag feldolgozása belekerült némi időbe, hiszen a válasz csak a hónap utolsó napján, március 31-én ment ki.
Ebben a kormány jelezte, szerinte a kétféle KEKVA-ra nem lehet egységes szabályozást húzni, és továbbra sem egyértelmű az összeférhetetlenségre vonatkozó személyi kör, viszont az fb-tagságra kiterjesztés elfogadható, miként az alkalmassági vizsgálat is, a lehűlési időre pedig kettő helyett egy évet javasolt.
Fotó: Facebook / Varga Judit
Ezt olvasva Johannes Hahnnál már fogyhatott a cérna, mert április 5-én közölte: akármilyen megállapodás születik, az összes KEKVA-ra kell vonatkoznia. Újdonságnak, ám észszerű segítségnek is számított az értelmezése, miszerint
az érintetti kört alapvetően aszerint kell meghatározni, hogy a tisztségviselőnek lehet-e döntési vagy befolyásolási lehetősége az uniós finanszírozás tekintetében.
Ebből legalább már annyi kiderült, hogy a KEKVA-kból kizártak köre kialakult, nem kerülnek be a polgármesterek és az európai parlamenti képviselők sem.
Erre az ajánlat-ellenajánlat fordulóra is elmentek hetek, hiszen a magyar válasz április 22-én kelt, és már az első pontjánál gyanús volt, hogy nem arat osztatlan sikert, ebben szerepelt ugyanis, hogy a felsőoktatási intézményt nem fenntartó és EU-s forrásból sem részesülő KEKVA-knál igazán maradhatnának az eddigi szabályok…
Azon témákban viszont már a megegyezéshez közelítettek az ajánlások, hogy az fb-tagságra is kiterjesztik a korlátozásokat, meghatározzák az alkalmassági feltételeket, és az alapítói jogokat nem veszi vissza az állam.
2023. május: felpörögnek az események
Május 4-én és 11-én valóságos nagyüzem volt a tárgyalásokon: az EB-től négy főigazgató, magyar részről Bóka János államtitkár vonult fel.
Az EB az alkalmassági vizsgálathoz temérdek saját ötletet hozott. Nyílt pályázati rendszert, az elbíráláshoz az Integritás Hatósághoz hasonló szervezet felállítását javasolta, és felvetette, hogy a jelenlegi tagokat is alá kéne vetni ilyen ellenőrzésnek. Kiemelte: az egész folyamatnak átláthatónak kell lennie, a megindokolt döntést a kuratórium nem bírálhatja felül, ugyanakkor jogorvoslatnak természetesen helye lehet.
Erre már két héten belül, május 23-ra megszületett a magyar válasz: egy új normaszöveg.
A kormány abban a tekintetben kötötte az ebet a karóhoz, hogy csak az EU-s források igénybevételére jogosult KEKVA-kra vonatkozzanak az új szabályok, tartotta a 6 plusz 6-os kuratóriumi tagsági időtervét, és az Állami Számvevőszéket javasolta alkalmassági vizsgabírónak.
Fotó: EC – Audiovisual Service
Habár úgy tűnhetett, valamelyest közelítettünk ahhoz, hogy megállapodás szülessen, az EB viszonválasza sokkal inkább hátralépést jelentett, talán a legnagyobbat.
2023. június: elfogynak a válaszok
Június 5-én érkezett ugyanis egy e-mail Stéphanie Riso főigazgatótól Bóka Jánosnak, amelyben felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi magyar javaslatcsomagból hiányoznak fontos részek az alkalmassági feltételekről és az átlátható eljárásról, márpedig ezek nélkül további tárgyalásnak sincs helye.
Ha pedig nem kapott magyar ötleteket a hiányolt részekre,
az EB maga mondta meg, szerinte hogy kéne festenie az alkalmassági feltételeknek és bizottságoknak, továbbá az összeférhetetlenség területén is új ötletekkel állt elő:
- A KEKVA-nként létrehozandó alkalmassági bizottságok 3 tagból álljanak (egyet a kormány, egyet a felsőoktatási intézményt fenntartó KEKVA esetén a szenátus, a többi KEKVA esetén az MTA elnöke jelöljön, e két tag válassza meg a harmadikat, aki az elnök is lesz – konszenzus hiányában a Fővárosi Törvényszék jelölje ki a harmadik tagot), őket 4 évre nevezzék ki.
- Nem lehetnek kuratóriumi vagy fb-tagok az alkalmassági bizottság tagjai vagy a közeli hozzátartozóik; az érintett KEKVA-k által fenntartott vagy tulajdonolt szervezet tagjai, alkalmazottai vagy tisztviselői, illetve az ő törvényben meghatározott közeli hozzátartozóik; állami tulajdonú cégek igazgatótanácsának tagjai és vezetői sem.
- A személyi kört kiegészítették azokkal, akik politikai pártnak vagy alapítványnak az alkalmazottai voltak, illetve fizetett tevékenységet végeztek ilyen szervezetek számára a megelőző 2 évben.
- A kuratóriumok és az fb-k tagjait (akiknek legalább egyharmada nő legyen) végül a miniszterelnök nevezze ki szintén 4 plusz 4 évre, és az országgyűlési képviselőkkel egyezően tegyenek vagyonnyilatkozatot, amelyet az Integritás Hatóság ellenőriz.
Mindezen felvetésekre az időközben európai uniós ügyekért felelős miniszternek felkért Bóka János válaszolt. A legbajosabbnak azt vélte, hogy a kuratóriumi és fb-tagok kinevezését a végrehajtó hatalomhoz rendelné az EB, továbbá hogy a kizártak körének legújabb bővítése szerint már professzorok, oktatók és kutatók is kiszorulnának az igazgatótanácsokból…
Ezen észrevételek június 15-én mentek ki Brüsszelbe, ahonnan máig nem érkezett válasz,
és mivel azóta kitört a nyári szünet Brüsszelben is, alighanem az egyéves évfordulóját is megülhetjük a huzavonának, és várhatjuk, mi lesz a blokkolt Erasmus- és Horizont-programokkal.
