A kényelmi szempontok mozgatják a fogyasztókat
Az internet hétköznapokba való beágyazottsága kimagasló szerephez jut a vásárlási döntések során – tudta meg a Világgazdaság a fogyasztói igényeket felmérő Nielsen-jelentésből.
Noha világszerte eltérő a praktikum iránti igény szintje, a Nielsen hat fő keresletbefolyásoló tényezőt azonosított be, ezek: az urbanizáció, a zsugorodó háztartásméret, a zsúfolt városi közlekedés, a változó nemi szerepek, a generációs igények és a technológia hétköznapokba való beágyazottsága.
A felmérés szerint hazánkban a 2015-ös 71-ről 2025-re 75 százalékra ugrik a városi lakosság aránya, a háztartások mérete viszont 2,74 főről 1,8-re apad. Ez idő alatt a társadalom korösszetétele is megváltozik, a fiatalok (0–19 éves) aránya 0,7-del 19 százalékra csökken, a 20–49 éveseké 3,1-del 39,3 százalékra esik, az 50 felettiek aránya pedig 3,8-del 41,7 százalékra szökik fel. Eközben a 15–64 éves női munkavállalók részaránya 61,9-ről 67,2 százalékra emelkedik.
A technológiai ellátottságot nem tíz-, hanem ötéves távlatban vizsgálta a piackutató, eszerint 2020-ra 119-ről 121-re nő a száz emberre jutó mobil-előfizetések száma, az internet-előfizetéseké pedig 73-ról 75-re. Mindezek – az első ránézésre nem összefüggő – változások együttesen változtatják meg a kereskedelmet, a kutatás szerint a vásárlási, fogyasztói élmények és a márkahűség egyre inkább közösen határozzák meg a döntéseinket az élelmiszerek és a csomagolt termékek esetében.
Mivel pedig az online értékesítés globálisan ötször gyorsabban nő, mint a hagyományos kiskereskedelem, 2020-ra a webes eladások részaránya globálisan elérheti a 10-12 százalékot, ami csaknem 400 milliárd dollárnak felelhet meg.
A legtöbben egyébként (61 százalék) – beleértve a magyarokat is – divatárukra keresnek a neten, megelőzve az utazást (59), a könyveket (49), a mobiltelefonokat (47) és a koncertjegyeket (45).
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
