Az év vége óta eltűnt négyszáz cég és velük együtt négyezer dolgozó az élelmiszer-kiskereskedelemből. A kisboltok képtelenek lépést tartani a nagy láncokkal, de a profitot az utóbbiaknak sem kínálják tálcán.
2019.06.21. 06:16 | Szerző: Gyöngyösi Balázs
2019.06.21. 06:16 | Szerző: Gyöngyösi Balázs
Évről évre csökken az élelmiszer-kiskereskedelemben működő vállalkozások és azok alkalmazottainak száma, a Nemzeti Cégtár legfrissebb adatai szerint már csak 7128 cég és 98 439 dolgozó van az ágazatban.
A december végi kimutatáshoz képest alig fél év alatt újabb 408 piaci szereplő és 3994 dolgozó tűnt el a szektorból.
Fotó: Gyöngyösi Balázs/ VG
Összehasonlításképpen:
2013-ban még csaknem 9500 vállalkozás működött a területen több mint 104 ezer alkalmazottal.
A trendszerű visszaesés mögött szakértők szerint az áll, hogy a kisboltok a beszerzésben és a logisztikában képtelenek lépést tartani a nagy áruházláncokkal, ráadásul nehezen gazdálkodják ki a 2022-ig szóló hatéves bérmegállapodás többletköltségeit. Míg egy lánc esetében azzal a céllal tárgyalnak a munkáltatóval a szakszervezetek, hogy
legalább 15-20 ezer forintos bérelőnyt harcoljanak ki a mindenkori garantált bérminimummal szemben, a kisvállalkozók az erre az évre érvényes bruttó 195, illetve 149 ezer forintos bérminimumot, illetve minimálbért is nehezen teremtik elő.
Az egyre koncentráltabb hazai élelmiszer-kiskereskedelemben azonban a vezető szereplők is nagy küzdelmet folytatnak a profitért. Továbbra is a Tesco az éllovas, amely a tavaly februárban zárult 2017–2018-as üzleti évben 623,18 milliárd forintos nettó árbevételt és 17,49 milliárdos adózott eredményt ért el, ami számottevő visszaesés az egy évvel korábbi 636,24 milliárd forintos forgalomhoz és 50,97 milliárdos nyereséghez képest.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Gong előtt - heti befektetői összefoglaló: Szakértőink segítenek percek alatt képbe kerülni a gazdaság és a piacok trendjeiről - részletek itt.
