Évről évre csökken az élelmiszer-kiskereskedelemben működő vállalkozások és azok alkalmazottainak száma, a Nemzeti Cégtár legfrissebb adatai szerint már csak 7128 cég és 98 439 dolgozó van az ágazatban. A december végi kimutatáshoz képest alig fél év alatt újabb 408 piaci szereplő és 3994 dolgozó tűnt el a szektorból. Összehasonlításképpen: 2013-ban még csaknem 9500 vállalkozás működött a területen több mint 104 ezer alkalmazottal. A trendszerű visszaesés mögött szakértők szerint az áll, hogy a kisboltok a beszerzésben és a logisztikában képtelenek lépést tartani a nagy áruházláncokkal, ráadásul nehezen gazdálkodják ki a 2022-ig szóló hatéves bérmegállapodás többletköltségeit. Míg egy lánc esetében azzal a céllal tárgyalnak a munkáltatóval a szakszervezetek, hogy legalább 15-20 ezer forintos bérelőnyt harcoljanak ki a mindenkori garantált bérminimummal szemben, a kisvállalkozók az erre az évre érvényes bruttó 195, illetve 149 ezer forintos bérminimumot, illetve minimálbért is nehezen teremtik elő.
Az egyre koncentráltabb hazai élelmiszer-kiskereskedelemben azonban a vezető szereplők is nagy küzdelmet folytatnak a profitért. Továbbra is a Tesco az éllovas, amely a tavaly februárban zárult 2017–2018-as üzleti évben 623,18 milliárd forintos nettó árbevételt és 17,49 milliárdos adózott eredményt ért el, ami számottevő visszaesés az egy évvel korábbi 636,24 milliárd forintos forgalomhoz és 50,97 milliárdos nyereséghez képest. A 2018–2019-es pénzügyi év adatait csak július 31-én ismerteti a vállalat, az anyacége által közzétett előzetes eredmény pedig félreértésekre adhat okot az eltérő hazai és nemzetközi számviteli szabályok miatt. Mindenesetre a globális jelentés szerint a februárban zárult üzleti évben a visegrádi négyek alkotta régióban 895 áruházat és mintegy 50 ezer dolgozót tudhatott magáénak a Tesco, a V4-es leányvállalatok pedig az egy évvel korábbi 119 után 189 millió fontos profitot termeltek, ami 68,43 milliárd forintnak felel meg. A nyereséget nem bontották országokra, az árbevételt viszont igen: eszerint a magyarországi Tesco 573,88 milliárdos forgalmát a régióban csak a lengyelországi múlta felül. Vagyis érdemes lesz megvárni a július végi számokat, de egyelőre úgy tűnik, már az is nyer, aki más leányvállalatokhoz képest kevesebbet veszít. Az utóbbi időben leginkább az élelmiszer-hulladék drasztikus csökkentésével hallatott magáról a Magyarországon 206 üzlete mellett webshopot is üzemeltető, 16 ezer fős hipermarket.
A Trade magazin (becsült) bruttó forgalomra épülő listáját egyébként 769 milliárd forinttal vezeti a Tesco, megelőzve a Coopot (627) és a SPAR-t (617,6), utánuk jön a Lidl (549), amely megelőzte a CBA-t (527), majd a Reál, az Auchan, a Penny Market és az Aldi következik. A legnagyobb magyar láncok (Coop, CBA, Reál) sajátos rendszerben, önálló vállalkozások tömörüléseként működnek, az egyes tagok külön készítenek mérleget, a toplistás összesítésükben viszont az összes csatornát megjelenítik, így a nagykereskedelmi értékesítéshez és a hálózathoz csak közvetve kapcsolódó üzletek eladásait is. A legnagyobb lánctagok közül az Unió Coop 30,3-ről 32 milliárd forintra növelte árbevételét, miközben az adózott eredménye 1 milliárd forint maradt, a Krupp és Társa (CBA) által bonyolított forgalom pedig 21,3-ről 22,2 milliárd forintra nőtt, de a nyeresége 1,2 milliárdon stagnált. Bár a Reálnál a központi cég (Reál Hungária) az értékesítését némileg növelte (13,49 után 13,84 milliárd forint), és az előző évi profitból is megőrzött valamennyit (1,08 milliárd után 537 millió), a nagyobb csoporttagok azonban veszteséget termeltek tavaly.
Szakértők szerint a Tesco fő riválisa a következő években nem a listán második – 1600 településen napi 1,5 millió vásárlót kiszolgáló – Coop, hanem a dobogó harmadik fokán álló, az e-kereskedelembe is beszálló SPAR lehet. A kihívó 523,4 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly a 2017-es 477,62 után, a csaknem 10 százalékos forgalombővülés mellett az adózott eredménye pedig lényegében változatlan maradt: 19,4-ről 19,87 milliárd forintra nőtt. Heiszler Gabriella, a cég ügyvezetője a Világgazdaságnak kifejtette: bár eltérő az áruházméret és az üzletfilozófia, ha a non-food kategória nélkül önmagában az élelmiszer-értékesítést nézzük, reális cél, hogy két-három éven belül megelőzzék a Tescót. Ha nem korlátozná a bővülést a plázastoptörvény, évente tíz-tizenöt üzletnyitás számítana egészséges fejlődésnek, ezzel szemben a SPAR-nál tavaly hat áruház nyílt, az idén pedig további négy-öt várható – tette hozzá.
