BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Kiskereskedelem

Döntés előtt a pénztárgépes kereskedők

Számos kérdésre kell választ találni január elsejéig, mert ettől az időponttól az online pénztárgéppel rendelkezőknek elektronikus fizetést is lehetővé kell tenniük a vásárlóiknak.

Nagy kihívás a megfelelés annak a törvényi szabályozásnak, amely szerint 2021. január elsejétől valamennyi, online pénztárgépet használó vállalkozásnak folyamatos rendelkezésre állással biztosítania kell a vásárlóknak az elektronikus fizetés lehetőségét.

A kihívás azért is nagy, mert a nagyjából 220 ezer kereskedőből javarészt az a 60 ezer kis forgalmú kereskedelmi és szolgáltatóegység nem rendelkezik még elektronikus – jellemzően bankkártyás – fizetési lehetőséggel, amelynél a forgalom általában alacsony. S bár a felmérések azt igazolják, hogy a bankkártyás fizetés lehetővé tételével egy-egy kereskedő forgalma 20-30 százalékkal bővül az impulzusvásárlások növekedése miatt, ám – ha megkérdezzük őket – a terminálköltségeket mégis visszatartó erőnek nevezik.

Fotó: Shutterstock

A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy a kártyaelfogadás költségei erősen csökkentek az elmúlt években. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a terminálok első negyedévi 1664 milliárd forintos forgalma után a kereskedők 12,5 milliárd forint fix költséget és forgalomarányos jutalékot fizettek a szolgáltatóknak, ami 75 ezrelékes arányt képvisel.

Ez azt jelenti, hogy az átlagos 7582 forintos kártyás fizetésből 57 forint költséget von el a szolgáltató.

A jegybank Fizetési rendszer jelentése szerint az elmúlt évben már 1,5 százalék alá került a bevételarányos jutalék azoknál a kereskedőknél is, amelyeknél a havi bankkártyás forgalom meghaladta a 330 ezer forintot. (Az ennél kisebb forgalmú helyeken a terminálhoz kapcsolódó fix díjak – kihelyezés, üzemeltetés, szerviz – magas aránya miatt valamivel 2 százalék feletti a forgalomarányos teljes díjterhelés.)

Azt, hogy a kártyás fizetés elterjedésének nem feltétlenül a jutalék az akadálya, jól mutatja, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) által kiírt POS-telepítési program második körében már nem jelentkeztek annyian az egyébként három évre maximum 1 százalékos jutalék mellett kínált POS-terminálokért.

Sajtóhírek szerint a PM most azt mérlegeli, hogy a jövő év közepéig újranyitja a lehetőséget.

Ezt jól kiegészítheti, hogy a Mastercard tavaly év vége óta működteti hároméves infrastruktúra-fejlesztési programját, amelynek célja, hogy az időszak végére megduplázódjon a hazai elfogadói hálózat mérete.

A kártyatársaság pénzügyileg és szakmailag is támogatja a kártyaelfogadókat, elsődlegesen azért, hogy felgyorsuljon a terminálok igénylése és telepítése, és hogy a kereskedők a jelenlegi több hét helyett akár három napon belül működő bankkártyaterminálhoz jussanak.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elektronikus fizetés lehetősége nem pusztán a bankkártyás fizetést foglalja magában: a kereskedő elvben a márciusban sikeresen debütáló, öt másodpercen belüli jóváírást ígérő azonnali fizetési rendszer használatával is teljesítheti a kívánalmakat.

További részletek a Világgazdaság szerdai számában.

Kapcsolódó cikkek