A fogyasztók jelentős része nem bízik az élelmiszer árujelzők pontosságában. Egy nyomonkövetési rendszer azonban lehetőséget nyújt az élelmiszer előállítók és forgalmazók számára, hogy az értékláncuk transzparenciájának megteremtésével, illetve a fogyasztókkal való bizalmi kapcsolat kialakítása révén meglovagolják ezt a trendet – mutatott rá a Deloitte nemzetközi tanulmánya.
A digitalizáció megállíthatatlanul tör előre az ipar és a gazdaság minden területén.
Ez alól az agrárium sem kivétel. A nemzetközi trendek alapján a változás elkerülhetetlen. Itt is igaz a mondás: aki kimarad, az lemarad – méghozzá hosszú távon.
Az élelmiszeripar szereplői digitalizációs kezdeményezéseinek integráns része a termék-nyomonkövetési rendszerek adaptációja, kialakítása, valamint az azokból származtatható adatok felhasználása a működés gyakorlatilag minden területén. Egy jól működő, illetve tényszerű adatokra támaszkodó termék-nyomonkövetési rendszernek számtalan előnye van, amelyek az élelmiszer-ellátási lánc egyes szereplőinél különféleképpen jelentkeznek – írja a közlemény.
A megbízható információforrásnak köszönhetően például a fogyasztók tudatosan részesíthetik előnyben a magas minőségű élelmiszereket.
A kereskedők számára összehasonlíthatóvá válnak a beszállítók, emellett részletesebb információkhoz juthatnak a fogyasztói szokásokat, preferenciákat illetően, amellyel optimalizálni tudják a beszerzési, árazási és marketing tevékenységüket.
A gazdák számára pedig a kiváló minőségű termék bizonyítható eredete növelheti az elismertséget a vásárlók körében, illetve jelenthet fegyvertényt, például az élelmiszerhamisítás, adócsalás és minőségi audit kapcsán felmerülő kételyekkel szemben – írják.
Ezzel együtt jelentősen eltérhetnek az egyes érintett csoportok motivációi a nyomonkövetési rendszerek alkalmazása kapcsán, amit elsősorban az magyaráz, hogy a bevezetés költségei elsősorban az ellátási láncok elején található szereplőknél jelentkeznek, azonban esetükben sokszor kevésbé nyilvánvalók az elérhető hasznok.
A különböző nyomonkövetési megoldások elsődleges alkalmazói a komplex, vagy sokrétű beszállítói hálózattal rendelkező kiskereskedelmi szereplők.
Ennek két fő oka, hogy a termék-nyomonkövetés nyilvánvaló hasznainak egy jelentős része náluk érezhető (pl. marketing érték, vásárlói interakció lehetősége), valamint az érdekérvényesítési képességük révén, a termékekre vonatkozó információkkal kapcsolatban elvárásokat képesek megfogalmazni saját beszállítóikkal szemben. E téren nagy eltérés mutatkozik az alapanyag előállítóknál és feldolgozóknál.
A prémium termékeknél azonban más a helyzet, hiszen ezen termékkategóriák esetében az integrált és termékszintű adatfelhasználás mellett, az árazást nagyban befolyásolja a fogyasztók számára elérhető információk mélysége és minősége. A kiváló minőségű élelmiszereket a fogyasztók előnyben részesítik, amennyiben – akár egyed vagy kisebb egység szinten – visszakövethetők a pontos származást és a minőséget bizonyító egyedi információk.
Erre a jelenségre mutatott rá a Deloitte egyik nemzetközi tanulmánya is, miszerint a fogyasztók túlnyomó része nem bízik az élelmiszer árujelzők pontosságában – 71 százalékuk a vásárlói döntés meghozatalakor figyelembe veszi, hogy maradéktalanul rendelkezésre áll-e az információ a termék hozzávalóiról, 37 százalékuk pedig márkaváltásra is hajlandó lenne amennyiben az részletesebb és megbízhatóbb termékinformációval szolgál.
