Hosszú évekbe telhet, amíg az Európai Bizottság által tervezett drasztikus adóemelés hatása megjelenik a Magyarországon kapható dohánytermékek árában, sőt akár az évtized végéig is csúszhat a változás – ez olvasható ki a Világgazdaságnak nyilatkozó iparági szakértők véleményéből és a korábbi irányelv-módosítások tapasztalataiból.
A Financial Times írta meg elsőként brüsszeli információira hivatkozva, hogy az Európai Bizottság jogszabály-módosításon dolgozik, amelynek értelmében a dobozonként 1,8 eurós jövedékiadó-minimumot 3,6-ra emelné. A jogalkotók ezzel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy tovább dráguljanak a dohánytermékek azokban az országokban, amelyekben jelenleg 4 eurót sem kell fizetni értük.
A bizottság tehát megakadályozná egyes országok kivételesen alacsony árazásának lehetőségét: a leggyakrabban emlegetett példa Luxemburg, ahol feleannyiba kerül a cigaretta, mint a szomszédos Franciaországban, de a belga és német boltokhoz képest is jóval olcsóbb, így rengetegen járnak át oda vásárolni.
Mit akar Brüsszel?
Amellett, hogy az adóemeléstől legalább 9 milliárd eurós többletbevételt vár a bizottság, a szigorítást főleg azzal indokolja, hogy nagyobb esély lenne elérni a hangzatos célt 2040-re, azaz
a jelenlegi 25 százalékos szintről 5 alá csökkenteni az Európai Unióban cigarettázók arányát.
Brüsszeli szakértők szerint régóta esedékes az adórendszer frissítése, az átlagfizetéshez képest relatíve „túl olcsó” dohánytermékek átárazása, az ízesített cikkek szigorúbb ellenőrzése, illetve betiltása.
Bár a portálnak nyilatkozó szakértő szerint az adóemelés által kiharcolt drágulás életeket menthet, mert ez a leghatékonyabb eszköz a dohányzók számának csökkentésére, más tanulmányok azt állítják, hogy az ár növekedése a feketegazdaságot erősíti, nem a leszokást. A legjobb példa erre Franciaország, amely az árak tekintetében az élmezőny tagja, mégis ott a legmagasabb a dohányosok aránya. Iparági elemzők szerint a kevesebb káros anyagot tartalmazó alternatívák pluszadóztatása összességében egészségügyi értelemben is negatív hatást váltana ki, miközben a differenciált adóztatás a füstmentes dohány- és nikotintermékekre való átszokás támasza lehetne.
Mikor lesz ebből új irányelv?
A kiszivárgott tanulmányban az áll, hogy Lengyelország, Szlovákia és Bulgária mellett Magyarországon számítanak nagy változásra az adóemelés hatására,
ám ehhez minden tagállam beleegyezése szükséges – a világ egyik legnagyobb dohányipari vállalata, a British American Tobacco is a hosszú jogalkotási folyamat kezdeteként tekint a dokumentumra.
A felülvizsgálattal kapcsolatban az iparági szakértő korábban már jelezte a Világgazdaság megkeresésére, hogy az adóirányelvet négyévente egyébként is felülvizsgálják, tehát ez nem feltétlenül von maga után automatikusan változást. A hivatalos jogalkotási eljárás még el sem kezdődött: a folyamat során az Európai Bizottság először a javaslatot a tagállamok elé terjeszti, ezt a tanácsi munkacsoportokban megtárgyalják, megegyeznek, majd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács elé kerül, ahol egyhangú elfogadás esetén lesz a javaslatból irányelv. Ezt követően hosszú türelmi időt kapnak a tagállamok, hogy átültessék azt a nemzeti szabályozásba.
Magyarországon is múlik
Forrásunk úgy számol, bár az eljárás határidejét nagyon nehéz megbecsülni, másfél évnél aligha lehet rövidebb.
Amellett, hogy a tagállami egyeztetések kezdőidőpontja nem ismert, azt sem tudhatjuk, hogy melyik soros elnökségnek – júniusig Svédország, aztán 2024 végéig sorrendben Spanyolország, Belgium és Magyarország következik – mennyire fontos vagy sürgős a téma, és aztán elhúzódnak-e az egyeztetések, szakmai vagy politikai kérdés lesz-e az ügyből.
A jelenleg hatályos dohányadó irányelv esetén 2007-ben kezdődött el a munka, a pénzügyminiszterek pedig mindössze 2009 novemberében jutottak egyezségre, végül 2011 januárjában lépett hatályba. Viszont Magyarország – több más tagállamhoz hasonlóan – az irányelv teljesítésére 2017. december 31-ig kapott határidőt, azaz a munka kezdetétől számítva eltelt 10 év.
