Árstop után: drágulás és árcsökkenés is lesz az érintett termékeknél

Többszöri hosszabbítás után a kormány kivezette a tavaly februárban, eredetileg három hónapra bevezetni tervezett élelmiszerárstopot, amelynek a lényege az volt, hogy a kiskereskedők az érintett termékeket nem árulhatták magasabb áron, mint 2021. október 15-én (illetve a tavaly novembertől ársapkás étkezési tojás és burgonya esetében mint 2022. szeptember 30-án). Azóta az egyes termékek mezőgazdasági és feldolgozói termelői ára különböző pályákat írt le, így az árstop utáni rendszerben – ami az átadási árakhoz kötött kiskereskedelmi árak miatt még mindig erősen szabályozott – másként is alakulnak az áraik.    

Az ársapka kivezetéséről szóló kormányrendelet szerint augusztus 1. és szeptember 30. között a kiskereskedőknek a kötelező akciózáson felül a ma még ársapkás termékek közül legalább két termékfajtánál a beszerzési árhoz képest legalább 15 százalékkal alacsonyabb bruttó kiskereskedelmi, vagyis fogyasztói árat kell alkalmazniuk. A rendelet kötelezi a kereskedőket arra is, hogy az árcsökkentett termék mellett a csökkentés pontos százalékos mértékét is tüntessék fel. 

Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy bárki megállapítsa, egy-egy beszállító mennyiért is adta termékét az adott kiskereskedelmi láncnak, vagyis ezentúl könnyű lesz bizalmas üzleti információhoz jutni. „A cégek számára nehézséget okoz, hogy ezen termékek esetében az átadási áraik teljesen transzparenssé válnak a versenytársaik és az egyéb kiskereskedelmi láncok számára” – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke. Az átadási árak ugyanis akár más termékekhez kapcsolt feltételek, illetve egyéb, az üzlethez kötődő kondíciók által meghatározottak, és egyedi megállapodásokon alapulnak. 

Emlékeztetőül a július 31-ig ársapkás termékek

• Kristálycukor (fehér cukor) 
• Búzafinomliszt BL 55 
• Finomított napraforgó-étolaj 
• Házi sertéscomb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva) 
• Csirkemell, csirke far-hát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva) 
• Ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej 
• Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás) 
• Étkezési burgonya, kivéve újburgonya

Elfelejthetjük az 1-essel kezdődő sertéscombárakat

Az árstop kivezetése a sertéscomb esetében a reális várakozások szerint azt jelenti, hogy az ára belátható időn belül a helyettesítő terméke, vagyis a lapocka árához igazodik. A comb az ársapka okán kilónként 1400-1500 forint körüli áron szerepel a bolti kínálatban, a lapocka 2000 forintért, illetve annál magasabb áron kapható. Éder szerint ugyanakkor azt egyelőre nem lehet látni, hogy melyik kiskereskedelmi cég hogyan reagál az árstop kivezetésére; egyes hírek szerint ugyanis vannak olyan láncok, amelyek nem egy ütemben építik be ezt az áremelkedést a fogyasztói áraikba, és akciózás vagy az árrés csökkentése útján kisebb mértékben emelt árakon kínálják ezeket a termékeket. Belátható időn belül azonban e két termék árának ki kell egyenlítődnie – hangsúlyozta. 

Még a brazil madárinfluenza is betehet a csirkemellkedvelőknek

Az átadási árakat nem az árstop megléte vagy kivezetése, hanem a kereslet és a kínálat határozza meg. A baromfipiacon pedig most a termelők és a feldolgozók azt érzékelik, hogy nagymértékű áramlik be Európába Ukrajnából és Brazíliából, ez pedig lefelé nyomja az árakat – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. Szerinte egyébként az ársapka, a bevezetése utáni néhány hónapban még segített az féken tartásában, de később ez már nem volt igaz, mivel a kiskereskedelmi láncok ráterhelték az árstopból adódó költségeiket más termékekre, így nem a valós ár-érték arány alakult ki az egyes termékek között, ez most helyreállhat – tette hozzá. 

Az igazgató szkeptikus az áruházláncok kötelező akciózásával kapcsolatban, szerinte ezeket az intézkedéseket megpróbálják visszaterhelni a beszállítóikra.

Ha az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból indulunk ki, látszik, hogy az árstopban érintett csirkemell feldolgozói átadási ára július közepén kilogrammonként 1982 forint volt, a csontos csirkemellé pedig 1382 forint. Ezeknek az áraknak az éves emelkedése 15,2, illetve 9,2 százalékos volt – jócskán elmaradva az élelmiszer-infláció júniusban mért 29,3 százalékos mértékétől. 

Világpiaci hatások ugyanakkor valószínűsíthetően hamarosan jelentős mértékben befolyásolják majd a csirkehúsárakat: Brazíliában a sok baromfihúst termelő régiókban madárinfluenza-járvány tört ki – ez pedig áremelkedést hozhat. 

Kisebb az árnyomás a tojáspiacon

A tojás kereslete ciklikus, húsvétkor, karácsonykor és ősz elején van egy ugrás a keresletben, a nyári időszakban viszont kevésbé keresik a fogyasztók a tojást, így most kínálati piac van – mondta a Világgazdaságnak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke. A tojás termelői ára kora nyár óta csökken, ez szerinte nagy valószínűséggel megjelenik a boltok polcain is. 

Az Agrárközgazdasági Intézet legutóbbi tojáspiaci adatai szerint az M+L méretű tojás idei első 28 heti átlagára 62,12 forint volt. Itt is látszik a csökkenő trend, mivel a 28. heti ár már csak 49,55 forint volt darabonként. Tavaly október közepén egyébként ennél magasabb, 64 forint körül volt az M+L méretű tojás ára. Termelői oldalról így nem várnak árnövekedést, és az árstop kivezetésének híre sem hozott kiugró keresletet, ami nem meglepő, mivel a tojás minőségmegőrzési ideje 28 nap, folyamatosan termelődik, így nem érdemes felhalmozni, ahogyan a termelők sem tudnak készletezéssel árat befolyásolni. A jelenlegi piaci helyzet Pákozd Gergely szerint más a tavalyinál. Akkor tavasszal nagyon alacsonyak voltak az árak az európai túltermelés miatt, ősszel viszont már látszott a háború hatása, ráadásul a madárinfluenza és az aszály is az áremelkedés irányába nyomta a piacot. Most viszont a tavalyinál jobb a termés, a takarmányárak is normalizálódnak, és eddig az időjárás kedvez a kukoricának is.

A cukor lehet a kakukktojás

Az árstopból kikerül még a liszt, az UHT-tej, a cukor, az étolaj és a burgonya is. A lisztpiacon az árstop  kivezetésével minden bizonnyal csökken a fogyasztói ár, mert – ahogyan Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója korábban a Világgazdaságnak elmondta – a malmok árversenye lefelezte az átadási áraikat, és már az ársapka bázisául szolgáló árnál is olcsóbbak kínálják a lisztet. Az étolajnál a szakértők szintén árcsökkenést várnak.

Az AKI jelentése szerint az árstopos 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-tejnél a átadási árak csökkenő tendenciát mutattak, júniusban a gyártói márkáknál 287,81, a kereskedelmi márkáknál pedig 221,26 forintot tettek ki, míg a KSH – márkák szerint nem elkülönített – adatai szerint ezt a terméket ugyanebben a hónapban a boltokban 300 forintért lehetett megvásárolni, vagyis itt is árcsökkenésre lehet számítani. 

A cukor világpiaci árának emelkedése ugyanakkor nem sok jót jelent a fogyasztóknak, a 260 forint körüli kilogrammonkénti jelenlegi fogyasztói ár még a beszerzési ár alatti 15 százalékos akcióval is bőven 300 forint fölé emelkedhet.