Miközben július legelején még több mint 74 ezer forintba került a legdrágább vásárlói kosár, addig augusztus közepére ugyanez 63 ezer forint környékére süllyedt – ez derül ki a kormányzati árfigyelő adatainak összesítéséből. A Világgazdaság által használt számítás alapja a honlapon szereplő összes kategóriában, minden kiskereskedőnél az általa kínált legalacsonyabb egységárú termék. Ezek kerültek bele egy képzeletbeli vásárlói kosárba.  

20221123 Budaörs Tesco   karácsonyi polcok  karácsonyi bevásárlás Fotó: Vémi Zoltán  VZ  Világgazdaság  VG A képen: bevásárlókosár
20221123 Budaörs 
Tesco   karácsonyi polcok  
karácsonyi bevásárlás 

Fotó: Vémi Zoltán  VZ  Világgazdaság  VG 

A képen: bevásárlókosár
Az árfigyelő sok ezer forintot spórolt meg eddig a vásárlóknak. Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

A legdrágább kosárérték tehát másfél hónap leforgása alatt 

mintegy 15 százalékkal csökkent.

Ez kétségtelen eredmény, ami szinte biztosan nem születhetett volna meg az árfigyelő portál júliusi elindulása nélkül. Az első nap maximumához képest egyébként többször is volt drágább napi kosár, a csúcs (SPAR) július 9-i és meghaladta a 78 ezer forintot. Ha a legolcsóbb kosarat (Tesco) keressük, akkor a legelső napra kell visszamenni, július 1-jén ezt 56 ezer forintra árazták. Az árfigyelő hatása azonban nem a két véglet változásaiban mérhető le leginkább, hanem az átlagos kosárérték alakulásában.

Az árfigyelő hatása: szépen lefaragta és összehúzta a boltok árait. Forrás: Világgazdaság

A fenti táblázat júliustól augusztus 18-ig tartalmazza, melyik napon mennyi volt az egyes boltok kosárértéke. A grafikonokból szépen látszik, hogy az árfigyelő hogyan húzta egyre lejjebb a boltok árait és terelte be őket egy jóval alacsonyabb ártartományba. Miközben július végéig jellemzően a 60-70 ezer forintos sávban kínálták a kosaraikat a kereskedők, sőt, nem ment ritkaságszámba a 70 ezer forint fölötti kosár sem, addig 

augusztusra már stabilan 60-65 ezer forintra mérséklődött az olló,

helyenként 60 ezer forint alatti kilengésekkel. Ez a tendencia érvényesült a múlt héten is, bár az Aldi augusztus 11-én valamiért csúnyán kicsúszott az árpályáról, és felszökött majdnem 70 ezer forintig. Azóta viszont látványosan korrigált. A Tesco, az Auchan és a Lidl pedig jócskán bement a 60 ezer forintos lélektani küszöb alá, igaz, szintén csak egyszeri alkalommal. 

Hogyan tovább, árfigyelő?

A nagy kérdés, hogy meg tud-e újulni az árverseny, és tovább tudnak-e csökkenni az árak az ősszel, vagy nagyjából stabilizálódik a jelenlegi szint. Az augusztus eddigi fő tapasztalata ugyanis inkább az, hogy a boltok beálltak a 60-65 ezer forint közötti tartományra, ezen belül pedig az áraik egyre inkább közelítenek egymáshoz. Ezt jól mutatja a múlt heti összesítés is az egyes áruházak által kínált kosárértékek különbségéről. A legdrágább és a legolcsóbb kosár közötti eltérés egyik nap sem haladta meg a 6 százalékot: múlt pénteken például a legolcsóbb a Lidl volt 60 711 forinttal, a legdrágább pedig az Aldi 63 545 forinttal, ami mindössze 4,6 százalékos differencia. Nagyságrendileg ugyanez volt tapasztalható a többi napon is, illetve az előző hetekben szintén. Ez ugyancsak nagy változást takar, hiszen a kezdeti időkben bőven a 20-30 százalékot is elérte a legdrágább és a legolcsóbb kosár különbsége.

Az árfigyelő rendszer már közel 7 százalékkal mérsékelte az élelmiszerek árát

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium jelentett az árfigyelő rendszer hatékonyságáról. A közleményükben azt írták, hogy az élelmiszerek inflációja átlagosan 7 százalékkal csökkent.