Vakarják a fejüket az elemzők: hideg zuhany

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, csütörtök reggel a KSH nyilvánosságra hozta az áprilisi kiskereskedelmi adatot. Éves bázison kitapintható növekedés állt be, ugyanakkor márciusról áprilisra már visszaesett a forgalom.

Ahogy ilyenkor szokás, az elemzők is értékelték a friss számokat. 

Gyenge a kezdés, de nem biztos, hogy megtorpant a fogyasztás

„A márciusi kedvező meglepetés után áprilisban megérkezett a negatív meglepetés is” – kezdte kommentárját az ING közgazdásza, Virovácz Péter. Felhívta rá a figyelmet, hogy az előző havi 2 százalékos növekedés után az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva 0,9 százalékkal zsugorodott. A csökkenés következtében az éves bázisú index is érdemben lefelé módosult az előző hónaphoz képest: éves bázison 3,2 százalékos növekedést regisztrált a kiskereskedelem.

A gyenge áprilissal a teljes értékesítési volumen megint becsúszott a 2021. évi átlag alá, ugyanakkor az elmúlt három hónap ingadozásait egyben figyelve még mindig elmondhatjuk, hogy a kiskereskedelem teljesítménye javuló trendet mutat.

A részleteket nézve viszont jól látható, hogy a márciusi felpattanás után az élelmiszer jellegű üzletek forgalma áprilisban ismét visszaesett, habár csupán 0,3 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek forgalma meglehetősen gyér. Vagyis a háztartások inkább élményeket vásárolnak, és a napi fogyasztási cikkekre költenek többet. Ezzel összhangban az iparcikkeket, számítástechnikai termékeket árusító üzletek forgalma jelentősen visszaesett márciushoz képest. Végül az üzemanyag-forgalom a csökkenő üzemanyagárak mellett 0,4 százalékkal bővült, és éves bázison nézve is jelentősebb növekedést láthattunk.

Összességében tehát az áprilisi kiskereskedelmi adatok inkább gyenge kezdést jelentenek a második negyedév tekintetében. Ugyanakkor, a háztartások vélt fogyasztási mintázatát nézve, a kiskereskedelmi forgalom gyengébb teljesítménye még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fogyasztás bővülése is megtorpanna. „A továbbra is magas reálbérnövekedés és az összességében erős munkaerőpiac miatt inkább azt várnánk, hogy a következő hónapokban folytatódik a kiskereskedelmi üzletek forgalmi volumenének trendszerű növekedése. Ugyanakkor a háztartások óvatossági motívumának tovább kell enyhülnie, és a fogyasztói bizalomnak is újra erősödnie kell” – mutatott rá.

Az infláció miatt jó hír, hogy lassan élénkül a fogyasztás

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint is némiképp rosszabbul alakult áprilisban a kiskereskedelmi forgalom a várakozásoknál. Az éves bázisú 3,2 százalékos emelkedés önmagában nem lenne kedvezőtlen, de figyelembe véve a reálkeresetek 10 százalék körüli bővülését és azt, hogy hosszú idő után a nyugdíjak nem csak megőrzik a reálértéküket, de az némileg növekszik is, ez most inkább alacsony értéknek tűnik.

A fogyasztás helyreállása tehát továbbra is törékeny, a háztartások óvatosan költenek, és akkor is inkább szolgáltatásra, mint termékekre. Az élelmiszerárak stabilizálódásával, esetleg néhány esetben mérséklődésével ugyanakkor elkezdtek többet költeni élelmiszerre: itt éves alapon az előző havi 5,7 százalék után 3,6 százalékkal nőtt a forgalom volumene. Ez vélhetően nem csak azt jelenti, hogy mennyiségre többet eszünk, hanem hogy kezd visszafordulni a korábbi lefelé vásárlás is.

Viszont annak ellenére, hogy összességében nőtt a nem élelmiszerek forgalma, egyelőre szó nincs arról, hogy a korábban elmaradt fogyasztást pótolnák a háztartások, sőt, a tartósabb, drágább termékeknél még jóindulattal is csak stagnálásról beszélhetünk. „Az óvatosság és a magasan ragadt árszint továbbra is visszafogja a keresletet. Annyira azonban nem gyenge a mai adat, hogy ebből annak kéne következnie, hogy a fogyasztás nem lesz az idei év húzóereje, de azért az látszik, hogy a fogyasztás növekedési pályára állása lassú folyamat. Ez viszont az infláció szempontjából jó hír, hiszen ha ennyire érzékeny a kereslet, akkor csak mérsékelten lehet árat emelni” – emelte ki Regős Gábor.

Csak korrekció, hogy csökkent a havi alapú forgalom a kiskereskedelemben

Molnár Dániel,  Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy havi alapon ugyan csökkent a forgalom 0,9 százalékkal, azonban a márciusi kiemelkedő 2 százalékos bővülés után ez inkább korrekciónak tekinthető, a kiskereskedelmi forgalom ezzel együtt is fokozatos kilábalást mutat. 

A kiskereskedelmi forgalom bővülése a következő hónapokban is tovább folytatódhat. A 12 százalék feletti béremelkedési ütem, kiegészülve az éves átlagban 5 százalék alatti inflációval jelentős mértékben emeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, miközben a gazdasági növekedés fokozódása javítja a konjunktúraérzetet, amely az óvatossági motívum további oldódásában jelenik meg. Ennek köszönhetően pedig a fogyasztás érdemi támaszt adhat a gazdasági növekedésnek az idei évben, és így részben ellensúlyozni tudja a gyengébb külső kereslet hatását – szögezte le.