Több bizalmat kaphatnak
Szélesebb körű és magasabb színvonalú támogatásban kell részesíteni a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy növekedhessen a foglalkoztatottak száma – a kormányoldal ezzel indokolja azt a törvénymódosítást, amelynek elfogadásáról jövő héten szavaznak. Az előterjesztő Szatmáry Kristóf a 29 pontos gazdasági akcióterv harmincadik pontjaként jellemezte a tervezetet. Az ellenzék szerint az irány jó, de a törvényváltoztatás csak szimbolikus.
Elfogadása után jelentős változások állhatnak be a kis- és középvállalkozások bírságolási gyakorlatában, ugyanis megtiltanák, hogy a vállalkozások működésének szabályszerűségét felügyelő ellenőrök érdekeltek legyenek minél több büntetés kiszabásában. Az eddigi rendelkezés alapján az APEH ellenőrei is jobban jártak, ha több büntetést osztottak ki, és a hatóság is felhasználhatta a büntetéseket saját működési költségeinek fedezésére. A törvény kihirdetését követő hónap, vagyis augusztus 1-jétől erre nem lesz lehetőség.
Egyszerűsítené a kkv-k helyzetét az a módosítás, amely nem engedi, hogy az első jogsértésnél pénzbüntetést szabjanak ki. Ha egy kkv-nál kisebb szabálytalanságot találnak, 2011-től kétlépcsős lesz a büntetés: először csak figyelmeztetni kell a céget, a második büntetés lehet már pénzbírság. A súlyosabb szabálytalanságok elkövetői azonban ugyanúgy kaphatnak bírságot figyelmeztetés nélkül, ahogy eddig is: adó- és vámhatósági eljárásokra nem vonatkozna a törvény, és azokat is lehetne változatlanul elsőre bírságolni, akik dolgozóik testi épségét, egészségét vagy életét veszélyeztetik, illetve akik a környezetet károsítják.
Nagyon rossz volt az a korábbi gyakorlat, amelyben az állam nem partnerként kezelte a vállalkozókat, hanem a lehető legtöbb bőrt akarta róluk bírságok útján lehúzni – mondta az Országgyűlésben Szatmáry Kristóf. A fideszes politikus kiemelte: ez a módosítás önmagában kevés volna, egy nagyobb nagyságrendű kkv-fejlesztési folyamat egyik első lépésének szánják. Akkor ér azonban valamit a törvény nem csak rövid távon, ha csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei, ha egyszerűbb, betarthatóbb szabályok lesznek. Erre ígéretet is tett a kormány. Hivatkozott egy korábbi felmérésre, amely szerint a vállalkozók a második legzavaróbb problémaként a bírságolási rendszert említették.
A módosítás csupán szimbolikus, és fölösleges adminisztratív feladatokkal terhelnék a hatóságokat, ezért az új törvény, bármilyen szimpatikus irányba is mutat, nem jó – véli a szocialista Göndör István. Véleménye szerint azzal, hogy a költségvetés bevételi oldalára továbbra is bekerülnének a büntetések, nem szűnne meg a hatósági érdekeltség a több bírság kiszabásában. Zavart okozhat az is, hogy nincs szabályozva, hogyan adminisztrálják az első figyelmeztetést. Más ellenzéki felszólalók azt emelték ki: mindenképpen szükség volna prevencióra, hogy a kezdő vállalkozók állami segítséggel ismerhessék meg a szabályokat és a veszélyeket.
A törvényjavaslathoz sürgősségi indítványt is benyújtottak, vagyis a terv szerint Sólyom László még júliusban kihirdethetné. JK–SzI
Uniós körkép
NémetországA Európai Unió legnagyobb nemzetgazdaságában jelentős, akár 4500 eurónyi támogatással is serkentik az új vállalkozások indítását. Emellett a 2009 elején hatályba lépett módosítás nyomán akár 85-100 százalékos örökösödésiadó-kedvezménnyel is bátorítják a kkv-tulajdonosok leszármazottait a cég továbbvitelére. Szintén 2009 elején könnyítették meg a jól képzett harmadik országból jövő munkavállalók Németországba telepedését, illetve a külföldi illetőségű vállalkozók cégalapítását. Ezenfelül 2006 és 2009 között három lépésben vezették be a kis- és középvállalkozások bürokratikus terheit csökkenteni hivatott törvénycsomagot.
Franciaország
Párizs 2008-ban vezette be azt a törvényt, amely megkönnyíti a munkanélküliek vállalkozásba kezdését kamatmentes kölcsönökkel és ingyenes szaktanácsadással. A kormány a 2007-ben összeállított kkv-tervben jelezte az adminisztratív terhek csökkentését. A francia kabinet különösen nagy figyelmet fordít ugyanakkor a kkv-k előnyös helyzetbe hozására a közbeszerzések során. A 2008-ban és 2009-ben elfogadott új jogszabályok értelmében az állami közbeszerzést kiírónak joga van előnyben részesíteni az innovatív kkv-kat a pályázók közül, illetve ahhoz is, hogy a teljes közbeszerzési volumen egy részét automatikusan ilyeneknek tartsa fenn.
Csehország
Csehországban 2008 eleje óta hatályos az a törvény, amely egyszerűsíti a csődeljárások lebonyolítását. A prágai kabinet ezenfelül 2007-ben elfogadta azt a tervet, amelynek értelmében 2010-ig 20 százalékkal csökkenteni kívánják a kkv-kat sújtó adminisztratív terheket. A közbeszerzési eljárásokban való részvételt egységes elektronikus rendszer bevezetésével teszik könnyebbé a kisebb cégek számára 2006 és 2010 között. A válságra adott válaszként pedig 2009-ben vállalta az akkori kabinet, hogy 2010 végéig 2 százalékponttal csökkentik a kkv-k összesített adóterhét, illetve gyorsítják az áfa-visszaigénylések teljesítését és az eszközök leírhatóságát.
A Európai Unió legnagyobb nemzetgazdaságában jelentős, akár 4500 eurónyi támogatással is serkentik az új vállalkozások indítását. Emellett a 2009 elején hatályba lépett módosítás nyomán akár 85-100 százalékos örökösödésiadó-kedvezménnyel is bátorítják a kkv-tulajdonosok leszármazottait a cég továbbvitelére. Szintén 2009 elején könnyítették meg a jól képzett harmadik országból jövő munkavállalók Németországba telepedését, illetve a külföldi illetőségű vállalkozók cégalapítását. Ezenfelül 2006 és 2009 között három lépésben vezették be a kis- és középvállalkozások bürokratikus terheit csökkenteni hivatott törvénycsomagot.
Franciaország
Párizs 2008-ban vezette be azt a törvényt, amely megkönnyíti a munkanélküliek vállalkozásba kezdését kamatmentes kölcsönökkel és ingyenes szaktanácsadással. A kormány a 2007-ben összeállított kkv-tervben jelezte az adminisztratív terhek csökkentését. A francia kabinet különösen nagy figyelmet fordít ugyanakkor a kkv-k előnyös helyzetbe hozására a közbeszerzések során. A 2008-ban és 2009-ben elfogadott új jogszabályok értelmében az állami közbeszerzést kiírónak joga van előnyben részesíteni az innovatív kkv-kat a pályázók közül, illetve ahhoz is, hogy a teljes közbeszerzési volumen egy részét automatikusan ilyeneknek tartsa fenn.
Csehország
Csehországban 2008 eleje óta hatályos az a törvény, amely egyszerűsíti a csődeljárások lebonyolítását. A prágai kabinet ezenfelül 2007-ben elfogadta azt a tervet, amelynek értelmében 2010-ig 20 százalékkal csökkenteni kívánják a kkv-kat sújtó adminisztratív terheket. A közbeszerzési eljárásokban való részvételt egységes elektronikus rendszer bevezetésével teszik könnyebbé a kisebb cégek számára 2006 és 2010 között. A válságra adott válaszként pedig 2009-ben vállalta az akkori kabinet, hogy 2010 végéig 2 százalékponttal csökkentik a kkv-k összesített adóterhét, illetve gyorsítják az áfa-visszaigénylések teljesítését és az eszközök leírhatóságát.-->
