A tervezetben még nincs központi hivatal

Nem szükséges a közhivatalt betöltő személyek vagyoni átvilágításához önálló hivatalt működtetni, e feladatra az érintett intézmények a legmegfelelőbbek -- vélte az USA kormányzati etikai hivatalának három szakértője egy Budapesten zajló konferencián. Mint a Világgazdaságnak James O'Sullivan, a hivatal főmunkatársa elmondta, az államokban összesen mintegy 25 ezer olyan magas beosztású tisztviselő van, akiknek a vagyonnyilatkozata mindenki számára hozzáférhető. A bevallást évente kell frissíteni. Az amerikai vagyonnyilatkozat elsődleges célja annak felderítése, hogy a közhivatalt betöltő személy befektetései között van-e olyan, amely összeegyeztethetetlen lehet hivatalával, illetve abból adódó feladataival -- szögezte le James O'Sullivan --, és nem a hivatali idő alatt történő vagyongyarapodás ellenőrzése. Az állami szektorban összesen 400 ezer, vagyonnyilatkozatra kötelezett hivatalnok dolgozik, azonban az ő bevallásaik már nem publikusak. A nyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs és ellenőrzési feladatokat az a hivatal látja el, amelynél az érintett dolgozik.



A Belügyminisztériumban a köztisztviselői törvény előkészítése során már -- egy szűkebb körre vonatkozóan -- előtérbe került a vagyonnyilatkozat kérdése, arról azonban, hogy ezeket egy központi hivatal ellenőrizze, az eddigi tervezetekben nem esett szó. A miniszterelnöki kijelentés nyomán azonban elképzelhető, hogy sor kerül egy ilyen szerv létrehozatalára. A köztisztviselői törvény tervezete mintegy 20 ezer fővel csökkentené a jelenlegi 105 ezres köztisztviselői kart. A javaslat megteremti a számos OECD-ország gyakorlatában ismert kormányzati főtisztviselői kar intézményét -- a helyettes államtitkári juttatásra jogosult vezetői kör volt a tervezet eddigi változata szerint az a réteg, melynek háromévente vagyonnyilatkozatot kellett tennie.



Részvényeiket, befektetéseiket és mindennemű vagyonukat nyilvános nyilatkozatban kellene évente bevallaniuk az országgyűlési képviselőknek, a Fidesz várhatóan a hét végéig elkészülő javaslata szerint. Mint Répássy Róbert, a frakció jogi kabinetjének vezetője elmondta, a nyilatkozatok valódiságának ellenőrzésében a legnagyobb szerepet annak nyilvános volta játssza. Ha mégis kétség merülne fel, azt a mentelmi bizottság lenne jogosult vizsgálni. Az ügyészek, bírák vagyonnyilatkozat-tételre kötelezése szintén törvénymódosítást igényel, ezt az Igazságügyi Minisztériumnak kell előkészíteni. Mint Répássy Róbert elmondta, támogatandónak tartja az elképzelést.



Az IM-ben készülő korrupciós csomag javaslatai között szerepel a passzív, tehát a vesztegető büntetlensége lehetőségének biztosítása is: így lehetőség lenne arra, hogy a vesztegető és vesztegetett közötti -- részint a büntetés veszélyéből fakadó -- összhangot megtörjék. A tárca javaslatai között szerepel a képviselői mentelmi jog vesztegetési gyanú esetén való korlátozása. Korábbi nyilatkozatok szerint bővítenék a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét, felülvizsgálnák a képviselők, kormánytagok jövedelmének, vagyonának közzétételére vonatkozó szabályokat és a pártfinanszírozásról szóló jogszabályokat is -- a javaslat mindeddig nem került kormány elé.

A közszereplők vagyoni átvilágítása A képviselők és a köztisztviselők vagyoni átvilágításának kérdése várhatóan szerepel a kormány mai ülésén. Szakértők szerint nincs szükség a bevallásokat ellenőrző központi hivatalra. A korrupciós csomag és a köztisztviselői törvény végső változatának kialakításához a minisztériumok szakapparátusa politikai döntést vár. Munkatársunktól-->