Hatvanmilliárdnyi NATO-pénz

A következő hét évben körülbelül hatvanmilliárd forint összértékben négy nagy, úgynevezett képességcsomag előkészítése zajlik Magyarországon, amelynek nagy részét a NATO finanszírozza -- jelentette be tegnap a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala vezérigazgatója, Bese Ferenc. A legnagyobb rész, 32 milliárd három repülőtér korszerűsítésére jut.



A legrégebben, 1998 közepén jóváhagyott fejlesztéssel a Magyar Honvédség híradó, informatikai és kommunikációs rendszerét teszik alkalmassá a szövetségével való összekapcsolásra, várhatóan 2003 végéig. A kétmilliárd forint összértékű beruházáshoz Magyarország 131 milliót fizet saját részeként. Öt és fél milliárdért a magyar légi vezetési-irányítási rendszereket fejlesztik olyan szintre, hogy része lehessen a NATO integrált légvédelmének. Az idén nyáron jóváhagyott beruházás 2007-ben fejeződhet be.



A régóta emlegetett radarbeszerzés fedezetét a két éve elhatározott program teremti elő. A 2005-ben befejeződő beruházás keretében Magyarország három darab nagy teljesítményű, háromdimenziós digitális lokátorhoz jut hozzá, amely kiváltja a jelenlegi elavult orosz berendezéseket, és jelei szintén a szövetség egységes légvédelmi rendszerébe futnak be. A 27,7 milliárd forint értékű üzlet magyar hányada 10 százalék, amelyet a lokátorok környezetének kialakítására fordítanak.



A legdrágább beszerzés a három, úgynevezett nemzeti befogadó repülőtér (ahová szükség esetén leszállnak a szövetség gépei) korszerűsítése a NATO normáinak megfelelően. Eredetileg Kecskemétet (13 milliárddal), Ferihegy 1-et (hatmilliárddal) és Pápát (13 milliárddal) jelölték ki. Végső döntés még nincs, de a kormány arra készül, hogy utóbbi helyett az amerikaiak által használt Taszárt kérje bevonni a programba. A csere valószínűleg zökkenőmentesen végrehajtható -- válaszolta a Világgazdaság kérdésére Bese Ferenc.



A kecskeméti fejlesztés 15 részprojektjéből az elsőt októberben elfogadta a NATO: hárommilliárdért új üzemanyagbázist építenek. A lokátortendert a szövetségi tender keretében bonyolítja a NATO, a kiírás e hónapban lesz.



A képességcsomagokkal olyan fejlesztéseket támogat a katonai szervezet, amelyeket szövetségi érdeknek ismer el, és amelyek meghaladják valamely tag anyagi lehetőségeit, továbbá egybevágnak a közösség egészére vonatkozó katonai preferenciákkal. Nehéz pontosan meghatározni, mely magyar fejlesztések "férnek bele" ebbe a jövőben -- fejtegette Bese Ferenc --, mert a képességfejlesztés alapjában véve nem eszközbeszerzést takar, bár e nélkül egyetlen hadsereg sem léphet magasabb szintre.



Magyarország a biztonsági beruházási kassza 0,65 százalékát (az idén 1,2, jövőre várhatóan 1,4 milliárdot) fizeti, mindig annak az országnak, amelyben ilyen közös beruházás zajlik. Ennél -- és a magyar hozzájárulásnál -- azonban körülbelül tízszer többet kapunk vissza a programokban.



A minősített NATO-beszállítói cím megszerzésére 220 cég vette meg a felhívást, a 200 pályázóból 160 ment át az első szűrőn. Közülük 146 kíván részt venni a szigorú biztonsági követelményeket támasztó második fordulóban. A 160 cég kétharmada informatikai, számítástechnikai, magas- és mélyépítő cég, a többi egyéb (például ruházati) profilú. A minősítés teljesítését évente ellenőrizni fogják, a bizalmas adatokkal dolgozó beszállítók munkáját nemzetbiztonsági megbízottak kísérik figyelemmel.

Százhatvan magyar cégből lehet minősített beszállító Négy olyan katonai beruházás programja indul Magyarországon, amelyet nagyrészt a NATO finanszíroz, 60 milliárd forint összértékben. A hazai hozzájárulással együtt is körülbelül tízszer többet veszünk ki a közös kasszából, mint amennyit befizetünk. MUNKATÁRSUNKTÓL-->