Az SZDSZ sorrendben harmadik beadványában foglaltaknak helyt adva Isépy Tamás megindította a Torgyán Józseffel szemben kezdeményezett eljárást. A mentelmi bizottság fideszes elnöke a Világgazdaságnak elmondta: vagyonnyilatkozattal kapcsolatos és összeférhetetlenségi eljárást kell egyidejűleg lefolytatni, ezért a jövő hét keddjén háromtagú vizsgálóbizottságot hoznak létre sorsolás útján. A bizottság feladata az lesz, hogy megállapítsa, valós-e a szabad demokrata kezdeményezők feltételezése. Az egyik állítás szerint a Torgyán József és felesége 1998-as vagyonnyilatkozatában foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. A képviselői jogállásával összeférhetetlen forrásból származik az ingatlanszerzés -- idézte Isépy Tamás a beadvány másik elemét. Arra a kérdésre, hogy az SZDSZ korábbi folyamodványaihoz képest mi változott, a testület elnöke azt válaszolta: a szabad demokraták immár konkrétan megnevezték azt az okot, amely az eljárás alapját képezheti. Hack Péter (SZDSZ) erről azt mondta: érdemben nem változtattak a három beadvány tartalmán.
Isépy Tamás elmondta még: a háromtagú testület tevékenysége során iratokat kérhet be az APEH-től, az ügyvédi kamarától és a földhivataltól is, továbbá meghallgatásokat rendelhet el. Az elnök kétségesnek nevezte a vizsgálat kimenetelét, mert szerinte amennyiben megállapítható valamilyen felelősség, annak legszigorúbb szankciója vélhetően a mentelmi bizottság tájékoztatójának a nyilvánosságra hozatala lehet.
Bonyolíthatja a fejleményeket, hogy a mentelmi bizottság vizsgálóbizottsága a vagyonnyilatkozati eljárás során nem, az összeférhetetlenségi eljárás keretében viszont betekinthet a vagyonnyilatkozatok titkos részébe. Miután a két eljárás egyszerre folyik, valószínűleg az ügyrendi bizottságra vár majd a fentiek tisztázása.
A vizsgálóbizottság annak nyomán jöhet létre, hogy Isépy Tamás hétfőn levélben szólította fel nyilatkozattételre Torgyán Józsefet. Az FKGP elnöke aznapi válaszában közölte: vagyonnyilatkozatainak tartalma mindenkor megegyezett a valósággal. A jogszabályok szerint ezt követően vált kötelezővé a bizottság létrehozása.
Miután a jövő héten véget ér a parlament őszi ülésszaka, a mentelmi bizottság e testülete várhatóan csak jövőre kezdi meg az érdemi munkát. Hasonló "sors" várhat a Torgyán József által a képviselők vagyongyarapodásának vizsgálatára kezdeményezett, a fideszes módosítások keddi elfogadásával nagymértékben átalakított vizsgálóbizottságra is. E testület létrehozása éppúgy kétséges, mint a személyi összetételéről szóló megegyezés. A módosító indítványokról történt szavazásokról a Fidesz és az FKGP a MIÉP segítségével prezentálta a jelenlévők többségét, s egyelőre kétséges, hogy ez a felállás megismétlődik-e a jövő keddi voksoláskor. Egyelőre nem tisztázott, hogy a testület létrehozását elutasító három párt, az MSZP, az SZDSZ és az MDF delegál-e tisztségviselőket és tagokat. Nem dőlt el az sem, hogy a bizottságot kisgazda vagy fideszes politikus vezesse. Ellenzéki politikusok szerint a bizottság működési rendje is kifogásolható lenne, hiszen a feles többséggel létrehozandó testület a vagyonnyilatkozatok másolatának bemutatására kötelezné a képviselőket, amit azonban a kétharmados jogállási törvény nem ír elő.
A képviselők jogállásáról szóló törvény koalíciós kezdeményezésű korrekciójához időközben újabb módosító indítványt nyújtottak be a szocialisták, kompromisszum mégsem körvonalazódik. Az MSZP a megegyezés felé tett utolsó gesztusnak minősítette azt, hogy "belemenne" az évenkénti nyilatkozattételbe, de a Fidesszel szemben továbbra is ragaszkodik a nyílt vagyonnyilatkozatok mellett a zártak fenntartásához. A két nagy párt álláspontjának távolsága azt vetíti előre, hogy a kétharmados támogatottságot igénylő törvénymódosítás kudarcba fullad a jövő februári zárószavazáskor.