Csúcs Lányit ajánlja elnöknek
Továbbra sem tisztult a kisgazdák belviszálya nyomán zavarossá vált kép. Azt azonban a Torgyán József által felfüggesztett budapesti elnökség példája alapján nehéz elképzelni, hogy bármelyik -- az országos nagygyűlés összehívásában kulcsszerepet játszó -- megyei elnökség a pártelnök akaratával szembehelyezkedve aláírna egy a nagygyűlés összehívását szorgalmazó kezdeményezést. Az elnökségek helyzetét elbizonytalanítja, hogy bár a hatályos pártalkotmány rendelkezései szerint sorsukról csak az őket megválasztó megyei választmányok dönthetnek, egy az alapszabályba át nem vezetett országos nagygyűlési határozat erre a pártelnöknek is lehetőséget ad. Ez utóbbi kimondja: ahol az FKGP szervezettsége nem éri el a száz százalékot, az elnök szükség esetén megváltoztathatja a megyei vezetés személyi összetételét.
Csúcs László szerint el kell indítani egy aláírásgyűjtést, melynek a pártalkotmány módosítását kell megcéloznia, hogy azzal lehetővé váljon az FKGP "torgyántalanítása". A pártalkotmány-módosítás kulcspontjának Csúcs László a titkos szavazás bevezetését tartja, "ezzel sok rokkant gerincű kisgazda felegyenesedhetne". Arról, hogy ezt az akciót kik készítik elő, nem nyilatkozott a politikus.
Nincs helye ilyen kezdeményezésnek -- mondta ugyanakkor lapunknak Bánk Attila. Az FKGP frakcióvezetője szerint az alapszabály hatályos szövege "sem ad lehetőséget ilyen akciókra".
A pártalkotmány -- amelynek módosításához kétharmados többség kell -- szerint az országos nagygyűlés az országos vezetőségből, a megyék elnökségéből, az országgyűlési képviselőkből és a helyi szervezetek elnökeiből áll. A nagygyűlést tagjai egyharmadának írásbeli kérésére az elnök köteles 15 napon belül összehívni. Ez a fórum nem dönthet személyi kérdésről. Ugyanakkor tagjai kétharmadának szavazatával bizalmatlansági indítványt fogadhat el, melyet ez esetben az arról dönteni jogosult nagyválasztmányhoz továbbít. Torgyán Józsefet csak az országos vezetőségből és a megyei választmányok küldötteiből álló nagyválasztmány jogosult leváltani. E testületet azonban a pártelnök hívja össze, erre kötelezettsége csak az országgyűlési választások eredményeinek nyilvánosságra hozatalát követő 60, illetve a nagygyűlés által elfogadott bizalmatlansági indítvány esetén 30 napon belül van.
Elképzelhetetlennek tartom, hogy az elnökségi tagok bármelyike Csúcs László kezdeményezése mellé álljon -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Gyimóthy Géza. Az FKGP alelnöke szerint "vidéken sem ebben gondolkodnak".
Azzal, hogy Lányi Zsolt lemondott tisztségeiről, elhatárolódott Torgyán József politikájától, s elkötelezte magát a radikális fordulat mellett -- állította Csúcs László. Hozzátette: Lányi Zsolt meghatározó személyiség, akit a tagság, a koalíciós partner és a nemzetközi közvélemény is elfogad, s alkalmas lehet a Torgyán József utáni időszak irányítására. Nem foglalkozom a Csúcs-féle akcióval, s nem kívánom a párt egységét megbolygatni -- hangsúlyozta Lányi Zsolt. Miközben nem sok esélyt lát arra, hogy ne Torgyán József maradjon az FKGP elnöke, hozzátette: "Az lesz az elnök, akit a választmány megválaszt. Alternatívát jelenthet az én személyem is, igaz, csak két évre, de lehet más alkalmas, becsületes kisgazda is". Lányi Zsolt elmondta még, hogy jó a kapcsolata a pártelnökkel, nem miatta mondott le elnökségi tagságáról.
