Harmonizációs csomagok

A kormány első félévi jogalkotási tervében szereplő 54 törvényjavaslat közül 19 szorosan összefügg az európai integrációs törekvésből fakadó jogharmonizációs kötelezettséggel. A miniszterelnök által az egész évre bejelentett három integrációs törvénycsomag előkészítésére és elfogadására, úgy tűnik, már az első fél évben sor kerülhet. Az Országgyűlés elé két nagyobb törvénycsomag kerül: a környezetvédelmi és mezőgazdasági tárgyú törvények, illetve a többek között a társasági és az osztalékadóra vonatkozó szabályozást módosító pénzügyi javaslatok. Szakértők szerint ugyancsak csomagnak tekinthető a munkaügyi jogszabályokat módosító rendelkezéseket tartalmazó tervezet is.
A fentiek mellett lényeges jogharmonizációs lépésnek tekinthető az új idegenrendészeti törvény tervezete is. A hét évvel ezelőtt hatályba lépett törvényt a schengeni egyezmény, illetve több mint húsz más közösségi norma alapján kellett volna az uniós joggal összhangba hozni. Egy ekkora terjedelmű módosítás kezelhetetlen lett volna, ez indokolja, hogy egy teljesen új, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló tervezet készült el -- mondta el lapunknak Végh Zsuzsa, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának vezetője. Az illegális migrációval kapcsolatban bevezetni javasolt egyik legfontosabb újdonság az úgynevezett felelősségi szabályok kiterjesztése: az illegálisan érkező külföldieket hozó vállalatok mindegyike saját költségén lenne kénytelen hazaszállítani az általa Magyarországra hozott személyeket (e rendelkezés most csak a légi forgalomban él). Ugyanakkor az illegálisan itt-tartózkodó személyeknek munkát adókat a munkaügyi jogszabályok alapján kiszabható bírság mellett egy új típusú közrendvédelmi bírság is fenyegetné; sőt kötelezhetőek lennének az általuk foglalkoztatottak ellátása költségeinek a megfizetésére arra az időre, míg ellenük a kiutasítási eljárás folyik.
A tervezet szerint emellett egyszerűsödik azon külföldiek kiutasítása, akiknek menedékkérelmét az illetékes hatóság elutasította, valamint a jelenlegi több mint tízféle, a tartózkodás célja alapján adható vízum helyébe négy, a tartózkodási időtől függő, egységes EU-vízumtípus lépne.
A társasági és osztalékadó európai uniós harmonizációjának kidolgozása még kezdeti stádiumban van -- tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban. A tervezett változtatások szerint a 3--10 milliárd forint közötti beruházást megvalósító külföldi vállalkozásoknak biztosított 100 százalékos adómentesség nem 2011-ig, hanem egy korábbi időpontig járna. A 100 százalékos adókedvezmény helyett feltehetőleg olyan általános célokat határoz meg a törvénymódosítás, melyek teljesülése esetén -- egyedi engedélyeztetési eljárás keretében -- továbbra is kaphatnak kedvezményeket a nagy beruházók, a megvalósítandó projekt értékének százalékában.
A környezetvédelmi és mezőgazdasági törvényeket módosító jogszabálycsomag egyik legfontosabb eleme az integrált szennyezés megelőzéséről szóló IPPC-irányelv beültetése a magyar jogba -- mondta el Karcza Mariann, a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa. Az ipari és az energiaszektorban számos kritérium alapján meghatározott volument elérő vállalatok (így többek között a napi 50 megawattnál nagyobb teljesítményű hőerőművek, a meghatározott mennyiség felett termelő fém-, illetve ásványolaj-feldolgozók) környezetvédelmi engedélyének kiadása központilag történne. Az emissziós határértékek meghatározásánál a legjobb elérhető technika révén produkálható értékeket vennék alapul, a már működő vállalatoknak azonban az EU-ban is csak 2007 után kell megfelelniük az új elvárásoknak.
A munkaügyi területen a legjelentősebb törvényi módosítások várhatóan a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli-ellátásról szóló 1991. évi törvényben lesznek. A tervek szerint 2001. július 1-jétől ugyanis átalakul a munkaerőpiac irányítási rendszere, amit e törvény módosításával szentesít majd a parlament -- közölte Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára. Az országos feladatok irányítása a megalakuló foglalkoztatási hivatal hatáskörébe kerül, míg a megyei munkaügyi hivatalok munkáját a regionális foglalkoztatási hivatalok veszik át.
A munkavédelemről szóló 1993-as törvényben a legjelentősebb módosítás a munkaügyi bírság jelentős emelésének terve, illetve az az elképzelés, hogy egy munkaügyi szabálytalanság több telephely esetén ne egy esetnek számítson, hanem annyi szabálytalanságnak, ahány telephelyen azt elkövették.