"Társadalmilag hátrányosnak tekintett vélemény és értékelés közlése esetén a személyesen érintett követelheti a vélemény vagy az értékelés cáfolására közlemény közzétételét (válaszadás)" -- áll a kisgazda Pokol Bélának a polgári törvénykönyv módosítására ismételten benyújtott indítványában (VG, 2000. január 3.). A Fidesz ugyan csak a tavaszi ülésszak februári megkezdése előtt alakítja ki álláspontját az ügyben, a Világgazdaság információi szerint azonban a legnagyobb kormánypárt ezúttal -- "alapos átdolgozás után" -- kész támogatni a kezdeményezést.
A javaslat 1998 őszén -- nagy vitákat kiváltva -- már szerepelt a parlament napirendjén, ám akkor arról a Fidesz is elutasítóan nyilatkozott. Pokol Béla így az általános vita után átdolgozásra visszavonta javaslatát. Úgy tudjuk, ebben részint az játszott szerepet, hogy a Fidesz a polgári törvénykönyv átfogó módosítását valószínűsítette, részint pedig a kisgazda politikus ígéretet kapott arra, hogy átdolgozás és előzetes egyeztetés esetén "leporolhatja" elképzeléseit. Ez nem történt meg, hiszen kedden az 1998-assal szóról szóra megegyező javaslat került a parlament elé.
A lex Pokol sorsa most is kétséges, hiszen amennyiben a Fidesz a válaszadás jogának törvényi biztosítására hivatkozva támogatása mellett döntene is, a két párt mindenképpen magára marad. Az ellenzék mindhárom pártjának egyöntetű elutasítása mellett hasonlóan nyilatkozott a Világgazdaságnak Horváth Balázs, az MDF jogi kabinetjének vezetője is. Mint mondta, pártja testületi álláspontot még nem alakított ki, de véleménye szerint egy "személyes sértettségtől, politikai indulatoktól vezetett, büntető jellegű szigorításra nincs szükség a magyar média jelenlegi helyzetében".
A törvénymódosítást megfelelő "elszántság" esetén mégis keresztülvihetné a Fidesz és az FKGP, miután az ősz folyamán is bebizonyosodott: a koalíciós "frakciófegyelem" révén a két párt képes lehet biztosítani a jelen lévő képviselők egyszerű többségét.
Noha egyes állítások szerint Európában van példa hasonló jogintézményre, az 1998-as vita idején két nemzetközi újságíró-szervezet is tiltakozott a módosítás ellen. A bécsi székhelyű IPI Orbán Viktor miniszterelnöknek írott levelében a média megfélemlítésére irányuló folyamatnak minősítette a lépést, és emlékeztetett, hogy az USA legfelsőbb bírósága alkotmányellenesnek tartotta a válaszadás jogát előíró törvényt. Az IFJ ugyanakkor azt szögezte le, hogy a válaszadás intézményét ismerő országokban ez a lehetőség kizárólag a tény- és nem a véleményközlésekre vonatkozik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.