Cél a műemlék megmentése

Már évek óta látni lehetett, hogy a nemrég bezárt Atrium mozi veszteséget termel. Tavaly már a 17 millió forintot is meghaladta a veszteség -- mondta Port Ferenc, az üzemeltető Budapest Film Rt. igazgatója. Ez ugyanis nagy mozi, s egy 600 férőhelyes vetítőt csak sikerfilmekkel lehet megtölteni. Márpedig a frissen bejövő kópiák megszerzéséért folyó küzdelem a multiplexek javára dől el, így premierfilmekkel nem tudjuk ellátni az Atriumot -- magyarázta Port Ferenc.
1990-ben, a felújításkor a hazai mozik sorában elsőként itt építettek be dolby stereo hangzást, s nagyobb lett a filmvászon is. Azóta a legkorszerűbb mozitechnika jellemzi a harmincas években épült, patinás "mozgófényképszínházat", ám hamar kiderült, hogy például akusztikailag sem veheti fel a versenyt a korábbi fővárosi mozikapacitást kétszeresen felülmúló multiplexek által nyújtott minőséggel. Ugyanakkor nem lehet átépíteni a mozit, hogy az jobban megfeleljen az igényeknek, hiszen az Atrium 1970 óta műemléki védettséget élvez.
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) szerint a filmszínházat csak úgy lehetne átmenteni az utókor számára, ha az megőrzi eredeti funkcióját. Olyan megoldást kellene találni, hogy a valaha elegáns luxusmozi a helyreállítást követően konferenciateremként és filmszínházként működhessen -- vélekedett Lambert Rózsa, az OMVH területi felügyelője.
Korábban fölvetődött, hogy galériaként funkcionáljon tovább az Atrium. Fölmerült például, hogy a ház befogadhatta volna a László Károly-gyűjtemény egy részét; a több mint 200 darabból álló, értékes anyagot tavaly decemberben vissza kellett szállítani Svájcba, mert nem találtak megfelelő helyet az állandó bemutatására, s lejárt a gyűjtemény vámengedélye. Annak kivitelezése, hogy galéria legyen az Atriumban, az OMVH igazgatója, Cselovszki Zoltán szerint azért lehetetlen, mert ezzel károsulna a műemlék. Az OMVH a közeljövőben egyeztetést kezd a mozi sorsáról a tulajdonos fővárosi Önkormányzattal.