Jogszabály védené az eladósodottakat

Az igazságügyi tárca tervezete -- amelyen a Szociális és Családügyi Minisztériummal (SZCSM) közösen dolgoznak -- egyfajta szociális eszköz lenne a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adósságkezelésére azok esetében, akikben megvan a hajlandóság a törlesztésre -- mondta a Világgazdaságnak Hende Csaba. Az IM politikai államtitkára hozzátette, a skandináv államokban már évtizedek óta létezik hasonló szabályozás. A törvény megalkotását aktuálissá teheti, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény szigorítása nyomán -- amely szeptember 1-jétől lesz hatályos -- sok eladósodott család kerülhet az eddiginél nehezebb helyzetbe, mivel a jogszabály gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a behajtást.
Az előkészítés alatt álló javaslat "kvázi" csődtörvényként működne: az adós kezdeményezhetne saját magával szemben eljárást az adósságkezelő hatóságnál -- magyarázta Hende Csaba. A tervek szerint a hatóság mérlegelhetné -- az adós helyzetének figyelembevételével --, mekkora összegből történjen a törlesztés úgy, hogy a tartozó családjának megélhetését ne veszélyeztesse. A bíróság megállapíthatná azt is, melyik hitelezőnek mekkora összeget kell visszafizetni, valamint törölhetné az adósság egy részét. Az adósnak ellenben fel kellene tárnia teljes vagyoni helyzetét az adósságkezelőnek. A jogszabály csak a magánszemélyek tartozásaira vonatkozna, mégpedig azokéra, akik a teljes követelést nem tudják kifizetni anyagi helyzetükből fakadóan, ám a törlesztésre van esélyük és hajlandóságuk. Az adósság lehet bármilyen pénzkövetelés, a közüzemi díjtól a másik magánszemélynek való tartozásig. A tervezet megóvhatná a családokat a reménytelen eladósodástól, ingóságuk és ingatlanuk elárverezéstől -- mondta Hende Csaba.
Az igazságügyi tárca egyúttal az SZCSM-mel közösen felmérést készít a lakosság adósságállományáról. Becslések szerint 150 ezer embernek van közüzemi hátraléka vagy lakbértartozása az önkormányzatok felé, ami a lakosság 1,5 százalékát teszi ki -- mondta Lakner Zoltán. Az SZCSM helyettes államtitkára hangsúlyozta, a készülő törvénytervezet ennél jóval szélesebb körre terjedne ki, mivel beletartoznának az áruhitelhez kapcsolódó fizetési nehézségek is. Nyugat-Európában például a vásárlások 70-90 százaléka hitelre történik, és Magyarországon is hasonló arány várható.
A javaslatot várhatóan ősszel terjesztik az Országgyűlés elé.