Konkrétumok nélküli ígéretek

Több milliárd forintot tehet ki a Magyarországról az egykori Szovjetunióba elhurcolt műkincsek értéke, ám pontos adataink még most sincsenek -- mondta Mihály Márta, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, aki azt is hangsúlyozza, hogy a műkincsek eszmei, kultúrtörténeti értéke felbecsülhetetlen. Erre példa a Sárospataki Református Kollégiumból elhurcolt könyvtár, melynek darabjai magáról a gyűjtemény kialakulásáról is rengeteg információt hordoznak.
A nemrég Magyarországon járt orosz külügyi delegáció fölvetette, hogy kölcsönösségi alapon -- azaz ha a magyar fél is visszaszolgáltatja az elrabolt orosz műtárgyakat -- készek az elhurcolt műkincsek visszaadására. Orosz levéltári dokumentumok szerint ugyanis Magyarországon föllelhetők ilyenek, jóllehet magyar katonák nem zsákmányoltak szervezetten műtárgyakat. Így ha tényleg vannak itthon elrabolt orosz műkincsek, azok értéke mindössze töredéke a kinti magyar műtárgyakénak. Ezeket az orosz levéltári dokumentumokat tudomásom szerint még nem kapták meg a magyar szakemberek, akik ezért eddig nem is tudják felkutatni az esetlegesen itt található orosz műtárgyakat -- tette hozzá Mihály Márta.
Tény, hogy némi pezsgés tapasztalható az orosz félnél, a műkincsek visszaadásáról egyre több szó esik, ám kézzelfogható eredményről nem tudok beszámolni -- felelte lapunk kérdésére Rónai Iván, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. Moszkvában kezdeményezték például, hogy az NKÖM tárgyalóbizottsága február második felében kiutazzon az orosz fővárosba, kedvező visszajelzésünkre azonban mind ez idáig nem reagáltak -- mondta a főosztályvezető. Szerinte az sem egyértelmű, hogy az orosz államigazgatás keretein belül működik-e vagy sem az a főosztály, amely ezzel a témával hivatott foglalkozni. A magyar műtárgyigény nagy része azonban az orosz törvények szerint is visszajár -- hangsúlyozta.
A NKÖM másfél évvel ezelőtt adta át az orosz félnek a magyar követelések listáját. A lajstromon négyezer műtárgyegyüttest neveznek meg, ezeknek a darabszáma eléri a 80 ezret. Visszaigényeljük a Sárospataki Református Könyvtár elhurcolt gyűjteményét, valamint azt a közel 130 műtárgyat -- javarészt festményeket és pár darab faszobrot --, amelyek azonosítása már megtörtént. Ezek a tárgyak a Puskin Múzeumban és a restaurációval foglalkozó Grabár Intézetben lelhetők föl, a többit viszont még nem sikerült felkutatni. A mielőbbi azonosítás érdekében a kulturális tárca szorgalmazza a magyar és orosz levéltárosok együttműködését is. A több milliárd forintos értéket képviselő magyar műkincsek itthoni levéltári kutatására a tárca az idén 25 millió forintot szán.
A Moszkva mellett található Orosz Állami Játékfilmarchívumban is ritka magyar filmkincsek lelhetők föl. A második világháború idején ugyanis tucatszám rabolták el játék- és dokumentumfilmek, valamint híradók kópiáit Magyarországról. A Magyar Filmintézet kutatója, Geréb Anna szerint mindössze 20-25 millió forintra volna szükség ahhoz, hogy átmásolhassák a hozzávetőleg 20, már azonosított kópiát.
Egyébként európai archívumokban is található magyar filmanyag. Ha meg akarjuk ismerni, hogy a magyar filmgyártás később Hollywoodban befutott alakjai -- például Kertész Mihály vagy Lugossy Béla -- miként kezdték pályájukat, sürgősen folytatnunk kellene a kutatást -- hangsúlyozza Kurutz Márton. Miután időzített bombaként rohamosan romlik a filmek állaga, a késlekedés miatt már előfordult az az eset is, hogy hiába találtuk meg a keresett tekercset, felhasználásra már nem volt alkalmas -- mondta a filmintézet kutatója. Számomra érthetetlen módon a kulturális tárca nem érzi át, milyen fontos támogatni a külföldi filmkutatást -- tette hozzá Kurutz Márton. Tavaly mindössze 1,2 millió forintot bocsátottak rendelkezésükre, amiből csupán az 1943-ban készült Magyar Sasok című filmet tudták átmásolni.