Az Ifjúság 2000 kutatás adataiból kiderül, hogy a 15 és 29 év közötti korosztály (az ország lakosai közül 2,272 millió fő) egyharmada tanuló, azaz valamilyen oktatási intézmény tagja. Gábor Kálmán szociológus lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a felmérés során több szempontot vizsgáltak az oktatás területén. A hipotézis az volt, hogy egy új korszakba léptek a mai fiatalok, amit szaknyelven "iskolai ifjúsági korszaknak" neveztek el.
A kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, melyek azok az iskolai szintek, amelyekben nagy eséllyel válhatnak munkanélkülivé a fiatalok; hogyan tolódik ki tanulásuk ideje és miként állnak munkába; milyen területen jelennek meg mint fogyasztók; milyen nyelven beszélnek; használnak-e számítógépet, internetet; mennyire határozza meg a korosztályt a tudás megszerzése az iskolában és az iskolai kereteken kívül.
Gábor Kálmán mindezek ismeretében rámutatott, hogy az iskolai korszakba lépés, a közoktatás és a felsőoktatás expanziója a származási és területi (regionális) egyenlőtlenségek között ment végbe. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az előrelépés az iskolai hierarchiában mind a jelenleg tanulók, mind az iskolai éveiket befejezők körében szoros összefüggést mutat mind az apa, mind az anya iskolázottságával, és mindemellett határozottan érvényesülnek a regionális különbségek. (Gábor Kálmán szerint az Ifjúság 2000 vizsgálat 8000 fős mintája lehetővé teszi, hogy annak adatait a magyar 15--29 éves korosztály egészére kivetítsük. Az eltérés plusz-mínusz 3 százalék lehet.)
Az előzetes adatok szerint 2000-ben a magyar fiatalok közel tíz százalékát az alsó és reménytelenül leszakadt réteg képezi. A szociológusok idesorolják azokat a 15--29 éves korosztályba tartozókat, akik az általános iskola szintjén megrekedtek, illetve akik a különböző iskolai szintekről morzsolódtak le. Eszerint 78 ezer fiatal esetében mondható el, hogy fenyegetheti őket a munkanélküliség veszélye. A megkérdezettek közül ugyanis 32 ezren nem fejezték be az általános iskolát, 33 ezren a középiskolát, 13 ezren pedig kihullottak a felsőoktatásból. A 32 ezer általános iskolát nem végzett fiatal közül ötezren munkanélküliek voltak, 16 ezren pedig inaktívak, és mindössze 11 ezren találtak maguknak munkát. Minden második fiatal -- aki nem fejezte be az általános iskolát -- édesapja sem fejezte be alapfokú tanulmányait. A 32 ezer fiatal regionális megoszlása egyértelműen kimutatta, hogy az észak-magyarországi régió van a legveszélyeztetettebb helyzetben: 23 százalékuk az Észak-Alföldről, 25 százalékuk Észak-Magyarországról kerül ki -- összehasonlításul: Budapesten 1,8 százalék ez az arány. (Az apák végzettsége és hatása a fiatalokra a felsőoktatásban is érzékelhető: minden harmadik egyetemista édesapja szintén egyetemet végzett -- az édesanyák esetében jobb az arány, 41 százalék --, és minden tizedik főiskolás édesapja főiskolai diplomával bír.)
Az adatok azt mutatják, hogy egyre fontosabbá válik Magyarországon az iskolán kívüli képzés szerepe, azaz: az iskolai oktatási rendszer önmagában már nem tudja megoldani a munkába állás kérdését. Gábor Kálmán szerint ez versenyhelyzetet teremt mind a diákok, mind a szülők számára. A kimutatások szerint minden harmadik megkérdezett (35,4 százalék) különórákra járt általános iskolás korában. A jelenlegi gimnazisták több mint fele (56 százaléka) járt különórára általános iskolás korában (főiskolások: 57, egyetemisták: 59 százalék). Érdekes viszont, hogy míg a jelenlegi főiskolások 61 százaléka (az egyetemisták 70 százaléka) járt különórára gimnazista korában, a jelenlegi gimnazistáknak csupán 5,7 százaléka. (A szociológus szerint ennek az az oka, hogy az országban megváltozott az iskolaszerkezet (a 6, illetve a 8 osztályos gimnázium példája), és életkor szerint is sokkal korábban dől el, ki hova felvételizhet, milyen oktatási intézménybe kerül.
Az Ifjúság 2000 kutatás kiterjedt a számítógép és a mobiltelefon használatára is. Eszerint az általános iskolások körében még nem jellemző a mobiltelefon (2,1 százalék), viszont minden ötödik gimnazista (19,3 százalék) saját mobiltelefonnal jár. (Ez az arány a főiskolai hallgatók esetében 43, az egyetemistáknál pedig 38,8 százalék.) A szociológusok szerint a mobilszámla költségeit már a közoktatásban is részben maguk a fiatalok vállalják. A felmérések azt mutatják, hogy 16 éves korra már a zsebpénz mellett jelentős gazdasági önállóságra (pl. diákmunka) tesznek szert a fiatalok.
Érdekes adat ugyanakkor, hogy míg az általános iskolások 12,5 százalékának saját számítógépe van, egyikőjüknek sincs internet-hozzáférése. A gimnazistáknál már jobb az arány: minden másodiknak van saját gépe, és 13 százalékuk bír internet-hozzáféréssel. (Meglepő, hogy a főiskolások közül is csak minden másodiknak van saját számítógépe, és alig több bír internet-hozzáféréssel (14,5 százalék), mint gimnazista. Nem sokkal jobb a helyzet az egyetemisták esetében sem: 60 százalékuknak van saját számítógépe, és mindössze 23 százalékuk tud rákapcsolódni a világhálóra.)