Németország energiarendszere szétverése után visszafordul a gázerőművek felé, de honnan lesz a gáz?

Németország is stabil és megfizethető energiaellátást akar, de kiderült: e célja elérésében már akadályozza, hogy túl nagy lett a megújulók hányada az energiatermelésében. A 2002-ben megfogalmazott energiafordulat (Energiewende) eddigi lépései az árampiacon szélsőséges árakat, az energiaellátásban bizonytalanságokat okoznak. Közben egyre jobban hiányzik a piacról a kivezetésre ítélt nukleáris és fosszilis alapú erőművek – mindenekelőtt a gázerőművek – folyamatosan, kiszámíthatóan és nagy mennyiségben termelődő árama.

Nem a zöldáram a baj, hanem a miatta eltorzult energiaportfólió

„A német zöldfordulat, az atomerőművek bezárása, a nap- és szélerőművek esztelen fejlesztése minden tekintetben megbukott” – írta júniusban Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő. Rámutatott, hogy az utolsó három német atomerőművi egység bezárása óta Németország masszívan áramimportra szorul, közben az időjárásfüggő megújulók hektikus termelése miatt ellátásbiztonsági kockázatok merülnek fel. Több áramkorlátozás is volt, és míg az ipar és a lakosság is szenved a drámai villamosenergia-áraktól, a német állam eurómilliárdokkal támogatja a megújulókat.

Az ébredés már megkezdődött

Hárfás Zsolt szerint a német kormánynak azonnal le kellene állítania a még meglévő atomerőművek leszerelését, és megvizsgálnia a már leállított, de arra alkalmasak újraindíthatóságát. Ilyen döntés egyelőre nem született, ám más téren van változás. Például a német RWE tavaly áprilisban jelezte, hogy 2030-ra több, együtt három gigawatt (másfél paksi atomerőműnyi) teljesítményű gázüzemű erőművet építene az észak-rajna-vesztfáliai városokban a széntüzelésű létesítményei kiváltására. Ezeket metán mellett hidrogénnel is lehetne táplálni, sőt, esetleg kizárólag hidrogénnel.

Most januárban már azt jelezte Friedrich Merz, a konzervatív CDU párt vezetője (ma már Németország pénzügyminisztere is), hogy építeni kellene ötven új gázüzemű erőművet. Ez az 50 új gázerőmű is hidrogénre váltana 2035–2040-re, mivel Németországban 2045-re teljesen fel kellene hagyni a földgáz használatával. Az a szándék egyébként, hogy Németország hidrogénüzemű gázerőműveket szeretne, már szintén a múlt év derekán, az RWE bejelentésével egy időben megjelent. (Kizárólag hidrogénnel működő erőműről 2022-ben is érkezett egy svédországi hír, bár egyelőre csak egy kicsi és kísérleti létesítményről volt szó.)

Hatalmas előrelépés, hogy augusztus elején az Európai Unió jóváhagyta a német gázerőműterv projektjeinek bő felét. A terv szerint 2030-ig 20 gigawattnyi új tartalékkapacitás létesülhet.

Gázerőművek: új kérdőjelek születtek

A német gázerőmű-elképzelés kapcsán a napokban Hortay Olivér, a Századvég üzletág-igazgatója feltette a kérdést:

• Rendben, de miből építik meg ezeket az erőműveket?
• És honnan szerzik a táplálásukhoz szükséges földgázt?
• Lesz-e elég gázturbina, amikor a német Siemens Energy már most is alig győzi az új megrendeléseket?

Nos, Németországnak valóban új gázforrások után kell majd néznie. Az ország gázellátásának már a 8 százaléka érkezett cseppfolyós formában az év első felében a Clean Energy Wire júliusi írása szerint. Ez azért aggályos, mert a tárolói nem telnek az elvárt ütemben. Mint a Süddeutsche Zeitung rámutatott, a német állami tárolók 52 százalékos júliusi töltöttsége jóval elmaradt az egy évvel korábbitól, holott a téli ellátás érdekében és a jogszabályok szerint októberre el kellene érnie a 80 százalékot. (Az ország pillanatnyilag 68 százalékon áll a hivatalos uniós adatok szerint.)

Az, hogy milyen nagy pénzekről lesz szó, már a Politico tavaly februári írásából kiderült: 16 milliárd euró kellene az akkor mérlegelt négy nagy, együtt 10 milliárd megawattnyi földgázüzemű erőmű költségeinek fedezésére. Egy gigawattnyi, hidrogén hasznosítására is kerülő gázerőmű-kapacitás létesítése egyes kalkulációk szerint 1,68 millió euró.