ATEV: összefonódások az FVM cégénél

"Belterjes" privatizációra és vezetői összeférhetetlenségre utaló események játszódtak le az Atev Fehérjefeldolgozó Rt. elmúlt kétéves gazdálkodásában. Az állati tetemek és feldolgozóipari melléktermékek ártalmatlanítását végző társaság az FVM százszázalékos tulajdonában van. Az Atev felett cégbírósági dokumentációk szerint Szabadi Béla, az FVM menesztett politikai államtitkára gyakorolta a tulajdonosi jogokat alapítói határozatokkal. (Az 1998-as kormányváltás előtt az alapítói határozatokat még Nagy András helyettes államtitkár írta alá, aki később távozott az FVM-ből.)
A budapesti központú Atev Rt. vezetői és vidéki gyárigazgatói még 1998 első felében egy gazdasági társaságot hoztak létre Atev-Menedzsment Befektetői Kft. néven. A társulás célja az volt, hogy később részt vehessenek az Atev Rt. privatizációjában. A magánosítás 1998-ban is napirenden volt, de azt Torgyán József agrárminiszter a kormányváltás után leállította. Ettől függetlenül a kft. nem szűnt meg, és a cégbírósági kimutatások szerint egy tevékenységet, kizárólag üzletpolitikai tanácsadást folytatott.
A kft.-t 1998-ban 17-en alapították, később pedig még ketten csatlakoztak a céghez. Mindenki 100 ezer forinttal "szállt be", így a tőrzstőke 1,9 millió forint volt. A társaság tulajdonosai között volt Eredics László, az állami Atev Rt. vezérigazgatója, Irházy József, a társaság vezérigazgató-helyettese és Kocsis Bálint, a cég kereskedelmi igazgatója. Belépett továbbá Kiss Jenő, aki az Atev Rt. százszázalékos tulajdonában lévő Atevszolg Innovációs és Szolgáltató Rt. ügyvezető igazgatói posztját töltötte be. Ma is korábbi beosztásukban vannak valamennyien, és tulajdonosai a menedzsment kft.-nek is. Utóbbiban 1999 elejéig Eredics ügyvezetőként is dolgozott, azóta azonban e tisztet egyedül Kocsis látja el.
A kft. tulajdoni arányai a kezdeti "egy tag -- egy szavazat" elvhez képest már 1999 januárjában módosultak. Az ok egy tőkeemelés volt, amelyet a tagok nem egyenlő arányban hajtottak végre. A "pénzgyűjtés" révén a kft. alaptőkéje 1999 januárjában 52,3 millió forintra nőtt. Ebből azonban Eredics már 13,1 milliót (25,05 százalékot), Kiss 10,1 milliót, Irházy és Kocsis pedig 5,1-5,1 milliót jegyzett. Eredics üzletrésze (befolyása) később több adásvétel révén 15,3 millió forintra (29,7 százalékra) nőtt.
A tőkeemelés kimondott célja akkor már az volt, hogy a kft. annak révén többségi tulajdont szerezzen a már említett Atevszolg Rt.-ben, amely leányvállalatként az állami Atev Rt.-nek végzett különböző (állat-egészségügyi, laboratóriumi, telep-ellenőrzési) szolgáltatásokat. A tulajdonszerzés a kft. felemelt törzstőkéjéből valósult meg 50 millió forint készpénzzel 1999 áprilisában. A forma szintén tőkeemelés volt. Így a kft. az innovációs és szolgáltatótársaságban 52,63 százalékos többségi tulajdonhoz jutott.
A szolgáltató rt.-nek azért volt szüksége plusztőkére, mert eredeti tulajdonosa, az Atev több tevékenységét nem tudta finanszírozni forráshiány miatt. Ezenkívül az Atevtől más feladatokat is át akartak adni (átadtak) az rt.-nek. A pénzbevonást a magánosítással oldották meg, ám például pályázat kiírásának nincs nyoma. A tranzakció révén az innovációs cég alaptőkéje 75 millió forinttal, 95 millióra nőtt. A korábbi, 20 milliós alaptőkét az Atev 6 millió forint készpénzzel és 14 millió értékű apporttal jegyezte. Az állami cég a tőkeemeléskor további 25 millió forint értékű gyártelepet és eszközt apportált az rt.-be. Így összrészesedése 45 millióra nőtt, míg az Atev-Menedzsment Befektetői kft. a már említett 50 millióval szállt be a cégbe.
A 90-es években időről időre kijelölt (és 1998-ban újra elnapolt) cél, az Atev privatizációja azóta is megvalósítatlan maradt. Ezért a szolgáltató rt. magánosítása után az a helyzet állt elő, hogy az állami Atev több vezetője és a többségi magántulajdonú szolgáltató rt. tulajdonosa ugyanaz a személy volt. A lapunkban említett mindhárom, Atevhez kötődő cég székhelye ugyanott, az Illatos út 23. szám alatti budapesti címen található. A két részványtársaság értelemszerűen továbbra is üzleti kapcsolatban maradt egymással. A szolgáltatótársaság igazgatóságának (ig) elnöke tavaly Kocsis lett, és az ig-ben Kiss mellett taggá választották Irházyt is. Az 1999-es mérlegadatokból kiderül, hogy az Atevszolg Rt. a "nagy" Atevnek nyújtott szolgáltatásokból 242 millió forint bevételre tett szert (és csak 42 millió származott más vállalatoktól).
A tőkeemeléses tranzakciót Szabadi Béla hagyta jóvá 1998. december 7-i dátumozású, 13/98. számú alapítói határozatával. Eredics László, az Atev vezérigazgatója erre hivatkozott a kft. tőkeemelési közgyűlésén és az Atev Rt. tőkeemelési kötelezettségvállalásával kapcsolatban tett hivatalos szándéknyilatkozatában is. Eredics nem reagált megkeresésünkre. Nem kívánt nyilatkozni az ügyben Boda Tamás, az Atev Rt. igazgatóságának jelenlegi elnöke sem. Hajdu Attila, a felügyelőbizottság (fb) nemrég leváltott elnöke ugyanakkor az Atevszolg privatizációjával kapcsolatban elmondta: az fb-nek nem volt joga, hogy a tulajdonos FVM határozatát felülbírálja. Az ügylet szerinte egyébként sem az Atevre, hanem a szolgáltatótársaságra tartozott. Vizsgálta viszont az fb a két cég közötti szolgáltatási szerződéseket, és azokat korrektnek találta -- közölte Hajdu.
Szintén Szabadi írta alá azt az alapítói határozatot, amelyben az FVM elfogadja, hogy az állami Atev Rt. 274,2 millió forintos mérleg szerinti veszteséget "ért el" 1999-ben. Ez több mint félmilliárd forintos eredményromlást takar 1998-hoz képest. A menedzsment kft.-nek 1999-ben üzletpolitikai tanácsadásból bevétele nem volt, és 37 ezer forint vesztesége keletkezett. Eredményes volt viszont a privatizált szolgáltatási részvénytársaság, amely 18 millió forintos nyereséget ért el. Mivel bevételének zöme az Atevtól származott, a nyereség többségét a korábbi anyacég finanszírozta, miközben maga veszteséget halmozott fel. A szolgáltatási rt. nyereségét ugyanakkor nem fizették ki osztalékként, hanem -- fejlesztési céllal -- a saját tőke növelésére fordították. A tavalyi évre pedig 58 milliós adózás előtti eredményt irányoztak elő, amely több mint százszázalékos növekedést jelentene 1999-hez képest.
A cég korábbi, nevük elhallgatását kérő vezetői szerint az Atev-Menedzsment Befektetői kft. tulajdonszerzésének egyik "ára" az volt, hogy az Atevnek pénzt kellett juttatnia az FTC számára reklámszerződések keretében. Hajdu kérdésünkre annyit közölt, hogy a szerződések ellenőrzése nem szerepelt az fb munkatervében. Az FVM-ből származó információink szerint mindenesetre az Atev által fizetett összegeket is tartalmazza az a büntetőfeljelentés, amelyet Boros Imre megbízott agrárminiszter a napokban Szabadival szemben tett.
Lapunk nem hivatalos, de mértékadó forrásokból úgy értesült, hogy a cég 1999-ben 150 millió, tavaly 70-80 millió forintot fizetett a Fradinak. Egyes szakértők viszont ennél jóval kisebb, csupán 50 milliós végösszegről tudnak. Egyöntetű a vélemény ugyanakkor abban, hogy az FTC-s reklám semmilyen gazdasági-üzleti előnyt nem hozhatott az állati tetemek megsemmisítésével foglalkozó cégnek (a klub Üllői úti pályáján reklámtáblát helyeztek ki). Ettől azonban a társaság még jogszerűen köthetett reklámszerződést a Fradival -- állítják szakértők.