BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szomszédainknak még nincs álláspontjuk

A Magyarországgal határos országok még nem véglegesítették a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény tervezetével kapcsolatos álláspontjukat. A határon túli magyaroknak kedvezményeket biztosító, a tervek szerint 2002 januárjában életbe lépő jogszabály általános vitája a jövő csütörtökön kezdődik a parlamentben.

A magyar külügyi vezetést a Világgazdaság értesülései szerint enyhe kritika érte amiatt, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvény tervezetéről viszonylag későn adott információt az EU illetékeseinek. Mindazonáltal mind az unió, mind a szomszédos országok diplomatái diplomatikusan fogalmaznak a készülő jogszabály kapcsán, egyszersmind jelezve, még nem alakították ki álláspontjukat. Ez a kapott tájékoztatás alapján az elkövetkező napokban, hetekben megtörténik. A határon túli kisebbségi szervezetek egyelőre nem tapasztaltak ellenérzést országaik kormányzatai részéről.
A parlamentben jövő csütörtökön kezdenek tárgyalni a tervezetről, amelyről már az előkészítés fázisában tudni lehetett, hogy a határontúliak támogatják. A napokban vált igazán érdekessé a szomszédos államok kormányainak és az Európai Unió illetékeseinek a hozzáállása.
Főként azok után, hogy Ion Iliescu román államfő kijelentette, "elvárható lett volna Magyarországtól, hogy az előkészítés során konzultáljon a környező országokkal".
A törvény angol nyelvre lefordított tervezetét egy múlt heti, Martonyi János külügyminiszter kezdeményezésére és részvételével lezajlott konzultáción kapták kézhez a környező országokat, az EU-t, valamint a NATO-t képviselő diplomaták. Már egy hónappal ezelőtt tájékoztatást kapott viszont a szlovák diplomáciai képviselet. A Határon Túli Magyarok Hivatala a nagykövetség kezdeményezésére elküldte a kért dokumentumot -- tudtuk meg Stefan Markus nagykövettől.
Románia számára a múlt hétig ismeretlen volt a kedvezménytörvény tervezete, de most sem jött későn -- nyilatkozta lapunknak Petru Cordos nagykövet. A szlovák nagykövet szerint egyébként Magyarországnak nem kötelessége az ilyen jellegű témákban a tájékoztatás. Hasonlóképpen fogalmazott kérdésünkre a jugoszláv ideiglenes ügyvivő is. Dusan Dimitrijevics szerint a magyar félnek szíve joga, mikor és hogyan informálja a környező államokat. Hangsúlyozta: nagyra becsülik a magyar diplomácia erőfeszítéseit, s a kapcsolattartás a felek közt egyébként is sikeresnek mondható. Egyelőre Ukrajna sem alakította ki ezzel kapcsolatos álláspontját, ám az anyagot már továbbították Kijevbe -- tudtuk meg az ország budapesti külképviseletén.
Kétségtelen, hogy tapasztalható ellenérzés a román kormányzatban a státustörvény miatt, ám ez ideig nem alakult ki kampányjellegű sajtóhadjárat -- nyilatkozta lapunknak Markó Béla. Az RMDSZ elnöke elmondta: emlékeztette román kollégáit arra, hogy Románia korábban a Moldovai Köztársaságban élő románok számára biztosított kedvezményeket, ami emlékeztet a magyar státustörvényben foglaltakra. Bizonyos politikai erők számára lehetőséget jelenthet, hogy a státustörvény ürügyén megrontsák a kormány és az RMDSZ együttműködését -- ismerte el Takács Csaba ügyvezető elnök.
Ismert a szlovák nacionalista pártok kedvezőtlen véleménye, de a kormány ez ügyben még nem nyilvánult meg -- jelentette ki Duray Miklós. A Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetője szerint az esetleges bírálatoknak nem lehet jogcímük, hiszen a külföldi szlovákoknak egy jogszabály alapján -- nem kulturális, hanem "vérségi" alapon -- kedvezményeket ad a szlovák állam. Ha minden jogosult kérné, Szlovákiában 800-900 ezren kaphatnának igazolványt, noha a magyarok száma hivatalosan csupán 570 ezer fő. A kedvezményezettek körébe Duray tudomása szerint bekerülnének a vegyes házasságok nem magyar tagjai és gyerekeik is.
Ukrajna is saját státustörvényt tervez, amely a külföldön élő ukrán állampolgárok számára nyújtana többletjogokat -- tudatta a Világgazdasággal Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy tudja: az ukrán és a magyar fél kölcsönösen üdvözölte egymás ez irányú elképzeléseit. Kovács Miklós szerint is várható, hogy a kedvezmények reményében néhány ezer, magyarul jól beszélő ukrán is magyarnak vallja magát.
A jugoszláv kormány részéről semmiféle reakciót nem tapasztaltunk ez ügyben, mivel jelenleg sokkal súlyosabb problémák is vannak az országban -- jelezte Józsa László. A Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke úgy véli, ma már nem kell olyan kedvezőtlen reagálásra számítani, mint amilyenre korábban lehetett volna.



Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.