Tendertechnikai változtatások

A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény módosítására készített szakértői anyag döntően az eljárás lefolytatására vonatkozó tendertechnikai jellegű javaslatokat fogalmazza meg. A 77 pontos modosítócsomag fő céljai közé tartozik az eljárások minőségének jobbítása, az ajánlatok egyértelműbb pontozása, mindezzel a kikapuk megszüntetése.
A szakértői javaslat szerint az ajánlatok elbírálásánál például garanciális szabályt kellene alkotni. Eszerint abban az esetben, ha az ajánlatokat az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el, a bizottság elnökét tájékoztatni kell a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás (a "túl alacsony ajánlati ár") elutasításának indokáról. Olyan előírás megfogalmazását is javasolják, mely szerint az ajánlati árakat (az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatásokat) 3 százalékos eltérés esetén egyenlőnek kell tekinteni.
A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás meghatározására vonatkozóan -- a javaslat értelmében -- további új szabály lenne az is, amely előírná, hogy a becsült érték alapján az ajánlatkérőnek a dokumentációban kötelessége nyilatkozni az általa meghatározott "kirívóan alacsony ellenszolgáltatás" értékéről (például a becsült értéket figyelembe véve az ennél 20 százalékkal alacsonyabb ár a teljesítés szempontjából már irreális, és veszélyezteti a teljesítést).
A javaslat szerinti "rosszhiszemű jogorvoslati eljárás" bevezetése sokak régi óhajának tenne elget. Eszerint -- derül ki a szakértői modosítócsomagból -- amennyiben a jogorvoslati eljárás eredményeként a döntőbizottság határozatában a kérelmet kirívóan alaptalannak tartja, mint rosszhiszeműen eljáró felet bírság fizetésére köteleznék.
A szakértői csapat a konkrét modosító indítványokon kívül azt javasolja a jogszabályalkotóknak, hogy a közbeszerzési törvény tervezett módosítása előtt fogalmazzák meg annak stratégiai célkitűzését. Azt, hogy a jogszabály-változtatással milyen eredményt és hatást kívánnak elérni. A szakértők szerint a lehetséges cél egyrészt az EU irányelveivel és szabályozómechanizmusával egyező hazai közbeszerzési szabályzórendszer bevezetése. A 2001. májusi módosítást feltételezve erre azonban most nyilvánvalóan nincs lehetőség, az EU gyakorlatával teljesen kompatibilis szabályok megalkotására csak a csatlakozás idején lehet (van) szükség -- fogalmaznak a szakértők.
A másik lehetséges cél a jelenleg hatályos szabályok tökéletesítése, "minőségi" továbbfejlesztése és javítása a gyakorlat számára célszerű módosítók bevezetésével. Egy igényesebb, a tendertechnika, a jogorvoslat és -biztonság szempontjából kidolgozottabb új szabályok bevezetése. Harmadik lehetőség a módosított, általános érvényű új jogszabályok megalkotásával párhuzamosan egy az építési beruházások közbeszerzéseire külön szabályozórendszer kialakítása, mely megfelel e beszerzési típus sajátosságainak, és a jelenleg hatályos szabályoknál "rugalmasabb" előírásokat és rendelkezéseket tartalmaz.