Versenyhelyzet lesz a seregben

Abban biztos lehet a jövőben a hivatásos katona, hogy -- ha tiszthelyettes -- a főtörzsőrmesteri, tisztként a századosi rendfokozatot elérheti, s addig megszerzi a szolgálati nyugdíjra jogosító időt -- ha a következő rendfokozathoz szükséges feltételeket teljesíti. Az eddigi felfogást alapjaiban felforgató rendszerben tehát megszűnne az automatikus előmenetel; jelenleg csak fatális szerencsétlenség miatt nem lehet a hivatásos tiszt pályája végén alezredes. A javaslat értelmében a követelmények megléte esetén a minimális várakozási idő letöltése után kötelező az előléptetés.
A versenyhelyzetet megteremteni hivatott, tervezhető karrier másik serpenyőjében azonban az található, hogy a törvény maximális várakozási időt is megszab. Ha ennek eléréséig nem teljesülnek a következő rendfokozat követelményei, a hivatásos katonától megválik a Magyar Honvédség. Az új rendszerrel kívánják felszámolni a fegyveres testületekben tapasztalható "fejnehézséget", a sok alezredes, kevés hadnagy jelenséget.
Az előmenetelnek további feltétele azonban, hogy legyen üres magasabb beosztás, vagyis a rendszernek tervezhetőbb munkaerő-gazdálkodást is eredményeznie kell. A következő grádicsra lépéshez a törvényben előírt tartalmú minősítést készítenek a katonáról; a teljesítményértékelést továbbra is évente végeznék. A tárca szándéka felszámolni azt, hogy hivatásos katonák ugyanabban a parancsnoki beosztásban töltsenek el akár 10-15 évet. Az "ellustulással", beleszürküléssel járó immobilitás helyett -- miként Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök kifejtette -- azt szeretnék, hogy néhány évenként új feladattal "mozgassák meg" a katonákat.
A törvény szellemében idővel egybeolvad a hosszú ideje kettévált rendfokozat és beosztás, vagyis a váll-lapon látható csillagok alapján mindenkiről tudni lehetne, milyen szintű feladatot lát el.
A jogszabály megteremtené a speciális beosztást betöltők csoportját. Ezek olyan, általában nem katonai szakképesítésű hivatásosok (jogászok, közgazdászok, orvosok), akikre korlátozott igény mutatkozik, de megtartásuk fontos érdeke a honvédségnek. Az ő körülményeiket eltérő előmeneteli szabályokkal és javadalmazással szeretnék a versenyszféráéhoz közelíteni.
A honvédség ezen felül több ezer szerződéses katonára is számít, idővel velük kívánják felváltani a sorozott fiatalokat. A szolgálat 2--20 év között lenne vállalható, a többség az elképzelések szerint legalább öt évre kötne szerződést. A tervezett nagyarányú illetményemelés mellett leszereléskor az eltöltött idővel arányban emelkedő összegre is számíthatnak: például öt év után tízhavi "zsold" ütné a markukat. (Igaz, aki a minimális két évnél korábban távozik, annak a fizetésen felüli összes pluszjuttatást vissza kell térítenie.) Az eltervezett jelentős fizetésemelkedés nyomán három esztendő múlva a tiszthelyettesek és a szerződésesek 60-70, a tisztek 55-60 százalékkal többet vinnének haza, mint most. (Egy hadnagyi rendfokozatú szakaszparancsnok bruttó fizetése például 70-80 ezer forinttal emelkedne addigra.)
A mainál keményebb feltételekre tekintettel a törvény fokozatosan várná el a katonáktól az áttérést. Több lépcsőben, összesen öt év türelmi idő állna rendelkezésükre a 2002. január 1-jei tervezett hatálybalépés után.