Agria Bútorgyár: viharos csőd

Mintegy 200 millió forintos sikkasztással vádolja egyik volt alkalmazottját az Agria Bútorgyár extulajdonosa, amely ügyben a rendőrség várhatóan júniusra befejezi a nyomozást. A volt tulajdonos a cég felszámolói ellen is pert indított, akik ezzel szemben csődbűntett és a számviteli fegyelem megsértésének gyanújával kezdeményeztek eljárást. Egyebek mellett a fentiek jellemzik a jelenleg is felszámolás alatt lévő egri Agria Bútorgyár helyzetét, amelyben már hónapokkal ezelőtt leállt a termelés.
A kárpitozott bútorairól ismert vállalatot 1996-ban vásárolta meg cégegyesítés útján az Agria Ba-Mat Bútorgyártó és Forgalmazó (ABM) Kft. Az ABM Kft. a következő év elején a közeli Felnémeten található fűrészüzemet is megvásárolta, ám ezzel egy időben volt gazdasági vezetője a vállalat területén Agria Bútoripari és Kereskedelmi Kft. néven egy céget kezdett el működtetni, amely jelentős összegeket vett fel a bútorgyár bankszámlájáról -- állítja Balázs István, a kft. volt tulajdonosa. Szerinte a volt gazdasági vezető a cégbírósági bejegyzés nélkül működő cég felhasználásával összességében 200 millió forintos kárt okozott, s ennek következtében a vállalkozás hamarosan fizetésképtelenné vált. A Fővárosi Bíróság a hitelezők kezdeményezésére végül 1998 júliusában elrendelte a felszámolást.
A pénzügyi vezetőt ugyan 1997-ben eltávolították az ABM Kft.-től, de Balázs István csak a felszámolás megkezdését követően, 1998 decemberében tette meg feljelentését különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás gyanúja miatt. A volt tulajdonos szerint exalkalmazottja 45 millió forintos szállítói tartozást, továbbá 80 millió forint értékű rövid lejáratú hitelt "úsztatott" a vállalatra. Balázs István nem volt hajlandó elfogadni, hogy a meglévő árbevételből nem lehet a céget fenntartani és a hitelek 28-32 százalékos kamatait kitermelni -- közölte Pataky Gyuláné, a bútorgyár volt gazdasági vezetője. Szerinte a fizetésképtelenséget ez, valamint a cég krónikus tőkehiánya és a volt tulajdonos szakmai hozzá nem értése okozta, amit "alátámaszt, hogy Balázs István állításai két munkaügyi, két polgári és több jogerősen lezárult büntetőperben is alaptalannak bizonyultak". A vádak alaptalanságát a már lezárult perek mellett több igazságügyi könyvszakértő is igazolta, ezért a Balázs István által indított büntetőeljárás megszűnésével az érintettek hamis vád és más bűncselekmények miatt eljárást kívánnak kezdeményezni a volt tulajdonos ellen -- fogalmazott az ABM Kft. volt gazdasági vezetője.
A felszámolással megbízott Novum Kft. 1999 tavaszán pályázatot írt ki a vállalat vagyonának értékesítésére. A két pályázó közül az ICD Belsőépítész és Faipari Kft.-t választották ki. Az olasz érdekeltségű ICD Kft. 170 millió forintért vásárolta meg a vállalatot, de ez a cég raktáraiban tárolt kész és félkész bútorok értékét sem haladta meg -- állítja Balázs István, aki szerint az 1998-as mérleg szerint a cég vagyona 600 millió forint volt. Az ABM Kft. volt tulajdonosa ezután a Fővárosi Bírósághoz fordult a szerződés megsemmisítése érdekében. Az ICD Kft. egy német magánszeméllyel alapította meg a gyárat üzemeltető Arte Casa Kft.-t, csakhogy a vállalkozás hónapok alatt eladósodott, s az egyik hitelező cég kezdeményezésére az idén februárban vele szemben is felszámolási eljárás indult.
Lapunk a Novum Kft.-t is megkereste, de a felszámoló cég titoktartási kötelezettségére hivatkozva elzárkózott a nyilatkozattól. Annyit jeleztek, hogy Balázs István állításait sem jogilag, sem ténybelileg nem tartják megalapozottnak. Az ABM Kft. volt tulajdonosa ugyanakkor elmondta, hogy a felszámolók csődbűntett és a számviteli fegyelem megsértésének gyanújával eljárást kezdeményeztek ellene. A számviteli fegyelem megsértésének ügyében az APEH nyomozó hivatala vizsgálódik, míg a csődbűntett tárgyában eredménytelenül zárult az eljárás -- fogalmazott Balázs István.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 1999 májusában bizonyítékok hiányára hivatkozva eredmény nélkül szüntette meg a nyomozást az ABM Kft. volt gazdasági vezetőjével szemben, s 2000 áprilisában a Fővárosi Bíróság is elutasította a felszámoló által megkötött értékesítési szerződést megtámadó keresetet. A büntetőügyben fordulatot hozott, hogy az ABM Kft. volt tulajdonosa újabb feljelentést tett -- ezúttal a Legfőbb Ügyészségen -- arra hivatkozva: a cég élére kinevezett felszámolóbiztosok, valamint a hitelező választmány elnöke az általa már korábban elbocsátott gazdasági vezetőt újra alkalmazták, közreműködve ezzel abban, hogy az érintett a korábban elkövetett bűncselekmények nyomait eltüntesse. A feljelentő szerint a felszámolók megakadályozták abban, hogy a hitelezőkkel egyezséget kössön, mert nem engedték részt venni a leltározásban, s az általa kért céges okmányok kiadását is megtagadták. Balázs István vádjai között szerepel még, hogy a felszámolók az áron aluli értékesítéssel, valamint az árukészlet kijátszásával mintegy 200 millió forinthoz jutottak hozzá jogosulatlanul.
Az újabb feljelentést követően tavaly júliusban a Legfőbb Ügyészség új nyomozás megindítására utasította az egri nyomozó hatóságot, amely szeptemberben egyesítette az újabb feljelentést a korábbi, sikkasztás gyanújával indított, de megszüntetett nyomozással. A lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint a Heves Megyei Rendőr-Főkapitányság márciusban elrendelte a volt gazdasági vezető, a hitelezői választmány elnöke, továbbá a felszámolók vagyonának zár alá vételét, s -- Kormos Miklós alezredes tájékoztatása alapján -- a szakértők munkájának befejezését követően várhatóan június közepére fejeződhet be a nyomozás. Ezzel párhuzamosan új irányt vett a gyár értékesítése miatt indított polgári peres eljárás is. Balázs István fellebbezését követően a Legfelsőbb Bíróság új eljárás lefolytatására és új határozathozatalra utasította az első fokon illetékes Fővárosi Bíróságot, amely június 26-ra tűzte ki az ügy újabb tárgyalását.