Régi javaslatok, új előterjesztés
A médiatörvény EU-jogharmonizációs korrekciója -- amely egyebek mellett rendelkezne a kiskorúak fokozottabb védelméről és megállapítaná az európai alkotások arányát -- nélkülözhetetlen Magyarország uniós tagsága miatt. A kormány és ellenzéke abban egyetért, hogy a másodszor benyújtott törvénymódosítás megfelel a célnak. A kétharmados változtatás egyéves késlekedésének oka az, hogy az MSZP és az SZDSZ az elfogadás feltételeként tekint a közmédiumok kuratóriumi elnökségeiben felborult paritás helyreállítására.
Az SZDSZ most kétvariációs törvényjavaslatot készített; mindkettő már ismert elképzeléseik komplettírozása. A Fidesz képviselője lapunknak nyilatkozva üdvözölte az indítványt, de kiderült, hogy éppen fordítva gondolja a vitás kérdések rendezésének sorrendjét, mint az SZDSZ és az MSZP.
Az SZDSZ egyik variációja kitessékelné a pártokat a kuratóriumok elnökségéből, minthogy kizárólag a civil szervezetek képviselői alkotnák a tulajdonosi testületeket. Az "enyhébbik" megoldás megtartaná a pártdelegáltakat, de a Sasvári Szilárd (Fidesz) által elképzelteknek megfelelően az Országos Rádió- és Televízió Testületben követett megoldást alkalmaznák. Fele-fele arányban adná a tagokat a két oldal, de -- Sasvári tervén túlmenve -- az egyes oldalakon belül a parlamenti mandátumarányokat követnék. Ezáltal a koalíció és a MIÉP összesített szavazataránya -- ahogyan a parlamentben -- az elnökségekben sem haladná meg a kétharmadot.
Az MSZP tárgyalási alapnak tekinti az SZDSZ indítványát -- jelentette ki lapunknak Szabó Zoltán képviselő. Kijelentette, az EU-jogharmonizációs és a szabad demokrata javaslatot egyszerre kell elfogadni, mivel abba nem mennek bele, hogy előbb áldásukat adják előbbire, aztán tárgyaljanak a csomag másik feléről. Az SZDSZ egyenesen a kuratóriumok helyzetének rendezését tenné első helyre. Sasvári Szilárd viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a jogharmonizációt még a nyári parlamenti szünetig végezzék el. Azután jöhetne a többi módosítás -- mondta.
