A börtönökben tágasabb

Jelenleg mintegy 280 ezer hallgató vesz részt felsőoktatási képzésben, közülük 180 ezren államilag finanszírozottként. A kollégiumi férőhelyek száma ugyanakkor meglehetősen korlátozott, és csak 40-45 ezer diák számára jelent biztos szállást -- ami országosan azt jelenti, hogy csak minden második-harmadik kollégiumi igénylő jut elhelyezéshez. Almássy Kornél, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke utalt rá, hogy sok egyetemi, főiskolai kollégium jelenleg is a hetvenes évek színvonalán működik, ám ennél is elgondolkoztatóbbnak tartja, hogy míg a börtönökre szigorú szabályok érvényesek (pl. rab/négyzetméter), addig a kollégiumoknál nincs ilyen kitétel: több helyen ma is négy diák él együtt egy 15-20 négyzetméteres szobában. A hallgatók a norma szerint havonta 3500 forintot fizetnek a kollégiumi elhelyezésért.
A Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) különösen nehéz helyzetben van, hiszen 16 ezer hallgatójából közel tízezren vidékiek. Az ELTE azonban öt épületben mintegy 3 ezer kollégiumi férőhelyet tud biztosítani -- ebben benne van az a 600 fős ingatlan is, melyet az ELTE a kormány évi, fejenként 33 ezer forintos lakhatási támogatásából bérel --, és az intézmény ahhoz, hogy a legkevesebb költségveszteséget könyvelhesse el, további kétezer forintot is beszed a kollégistáktól (egy férőhely havi fenntartása így is 10-12 ezer forintjába kerül az ELTE-nek).
Jobb helyzetben van a Semmelweis Egyetem, amely nyolc kollégiumában az igénylők 80-85 százalékát (1450 hallgató) el tudja "szállásolni". Így a férőhelyigénylések elbírálásakor nem a család "szokásos" 18-20 ezer forintos egy főre jutó havi jövedelmét veszik alapul, ők a 35 ezer forintnál húzták meg a határt.
Kollégiumi gondokkal küszködik viszont a Pécsi Tudományegyetem is, ahol alig négyezer diáknak jut hely -- az egyetemre összesen 27 ezren járnak, kilencezren államilag finanszírozottan --, és a 120 fős rektori kollégiumi keretre is legalább tizenkétszeres a túljelentkezés.
A kérelmek alig több mint felének tud eleget tenni a 22 ezer hallgatót jegyző Debreceni Egyetem is (3820 helyre 7264 igény érkezett), ám mint Kovácsné dr. Bakosi Éva elmondta, intézményének kapacitása így is az országos átlag fölött van.
Az egyetemek és főiskolák intézményfejlesztési tervükben szinte kivétel nélkül megjelölik a kollégiumi férőhelyek bővítésének szükségességét, ám Almássy Kornél szerint nem csak a szobák számának bővítése volna fontos, hanem az is, hogy a kollégiumok egyben szakmai műhelyek legyenek, és ne csak a tanulási és az alvási funkciót szolgálják ki.
Addig is azonban, míg nincs elegendő kollégimui férőhely, a diákok vagy ingáznak, vagy rokonoknál alszanak, vagy épp fizetik a 20--50 ezer forintos havi albérleti díjat (plusz rezsi), aminek vélhetően leginkább az ingatlanpiac szereplői örülnek a legjobban.