Anonim betétek, megkésett intézkedések

Hideg zuhanyként érte az illetékes magyar szerveket, hogy a térségből egyedüliként Magyarország felkerült az OECD pénzmosás elleni munkacsoportjának (FATF) pénteken közzétett éves feketelistájára. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a FATF valószínűleg azért sorolta a nem együttműködő államok közé Magyarországot, mert a kormányzat már több éve ígéretet tett arra, hogy megszünteti az anonim betéteket, ám az OECD és az Európa Tanács többszöri kifogása ellenére mindeddig nem került sor az ehhez szükséges jogszabály-módosításra.
Ezzel szemben a PSZÁF méltánytalannak tartja, hogy a FATF Magyarországot a nem együttműködő országok kategóriájába sorolta, mivel a kormány két hete döntött arról, hogy a Pénzügyminisztérium elképzeléseinek megfelelően 2002. január 1-jétől ne lehessen új anonim betéteket nyitni. Erről az Országgyűlés ősszel hozhatja meg a végső döntést.
A szervezet indoklása szerint Magyarország ugyan haladást ért el a felügyelet, az azonosítási követelmények és a gyanús tranzakciók jelentése terén, ám az anonim betétkönyvek fennmaradása súlyos hiányosságot jelent a rendszerben. A jelentés elkészítéséig -- írja a FATF -- a magyar kormány csupán arról döntött, hogy a nem névre szóló betétek elhelyezésének lehetősége az Európai Unióhoz való csatlakozás napjától megszűnik, illetve ezután a megszűnő számlák tulajdonosait személyazonosságuk igazolására kötelezik. A FATF nem tartja kielégítőnek a jelenlegi szabályozást, amelynek értelmében 2 millió forintos összeghatárig továbbra is lehetőség van anonim betétek elhelyezésére, mivel egy személy korlátlan számú számlával bírhat, s nincs lehetőség a valódi haszonélvezők azonosítására sem.
Bár a szervezet a felügyeleti szervek ellenőrzéseinek gyengeségét, a nyomozó hatóság szakegységének alacsony létszámát, valamint a pénzmosás miatt indított eljárások alacsony számát -- mindeddig két vádemelés történt pénzmosás miatt (VG, 2001. június 1.) -- is kifogásolta, de az anonim betétek meghatározó szerepét mutatja, hogy emiatt tavaly Ausztria is majdnem felkerült a listára, s a FATF csak az utolsó pillanatban végrehajtott jogszabály-módosítás következtében változtatta meg az álláspontját (VG, 2000. május 17.). A szervezet először 2000 júniusában közölte a listát, mely akkor 15 államot nyilvánított "nem együttműködőnek".
Pontos adatok ugyan nincsenek, de a szakértők évi 1500 milliárd dollárra teszik a világszerte tisztára mosott összeg nagyságát. Magyarországon a személyhez nem köthető takarékbetétkönyvekben tartott összeg nagysága az 1994-es 57 milliárdhoz képest 1998 végére 194 milliárd forintra növekedett (VG, 2000. május 26.). Noha a szakértők szerint a 2 millió forint feletti regisztrálási kötelezettség miatt Magyarországon kicsi a pénzmosás kockázata az anonim betéteknél, a bűnözőknek mégis jó lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóságok elől elrejtsék a pénzüket, elkerülendő a zárolást vagy a vagyonelkobzást.