Kelet-Európa az "élen"

A kelet-európai országok költségvetéseinek bevétele a szoftverágazat befizetéseiből, még az illegális számítógépes programok jelenlegi arányának fennmaradása esetén is, 1,4 milliárd dollárra növekedhet 2004-re a tavalyi 900 millióról. Ugyanakkor ez az összeg 2,5 milliárd dollárra emelkedhetne, ha a kormányoknak addigra sikerülne a nyugat-európai 34 százalékos átlagra leszorítaniuk a kalóz másolatok arányát -- áll a Datamonitor brit kutatóintézet jelentésében.
A probléma a világ többi országát is sújtja, ugyanis a Datamonitor, valamint a Business Software Alliance (BSA) múlt héten közzétett éves jelentése egyaránt arról tanúskodik, hogy 1995 óta a tavalyi év volt az első, amikor nem csökkent, hanem az 1999-es szintet valamelyest meghaladva, 37 százalékra nőtt a kalóz programok aránya világszerte. Igaz, az új gazdaság növekedésének visszaesése s a szoftverárak csökkenése következtében tavaly 11,7 milliárd dollárra mérséklődött az illegális programok használatából származó kiskereskedelmi veszteség.
A kalóz programok okozta kiskereskedelmi kár nagyságát tekintve tavaly az ázsiai és csendes-óceáni régió került az első helyre több mint 4 milliárd dolláros kárértékkel, a második helyre Európa 3 milliárdos kárral, míg Észak-Amerika -- 1995 óta először -- a harmadik helyre lépett vissza. Hasonló a helyzet az illegális szoftverek arányát tekintve: míg Észak-Amerikában 26-ról 25 százalékra csökkent, addig Nyugat-Európában stagnált, az ázsiai-csendes óceáni térségben pedig -- elsősorban Japánnak, Koreának, Kínának és Indiának "köszönhetően" -- 47-ről 51 százalékra emelkedett a kalóz programok aránya.
Az illegális szoftverek arányát tekintve -- a több éve tartó folyamatos csökkenés ellenére -- Kelet-Európa áll az első helyen 63 százalékos átlagával, ugyanakkor e térségből is kitűnik Oroszország és Ukrajna, ahol a felhasznált számítógépes programok 88, illetve 89 százaléka tisztázatlan eredetű. A térségben Lengyelország bír a legnagyobb szoftverpiaccal, aztán Cseh-, majd Magyarország következik, s a régióban ez a három ország áll a legkedvezőbb helyzetben az illegális szoftverek elleni fellépés terén is.
Magyarországon tavaly az előző éveknél ugyan lassabban, de -- 51 százalékra csökkenve -- folytatódott a kalóz programok arányának mérséklődése. Ezzel ellentétben az illegális szoftverek okozta kiskereskedelmi veszteség nagyságának évek óta tartó csökkenő trendje megfordult, s tavaly 37-ről 41 millió dollárra nőtt a kárérték.
A gazdasági környezet kedvező alakulása önmagában még nem elég ahhoz, hogy visszaszoruljon az illegális programok felhasználása -- fejtette ki lapunknak Ormos Zoltán. A BSA jogásza szerint az utóbbi évek kedvező tendenciája részben a szigorodó ellenőrzéseknek köszönhető: az elmúlt három évben három és félszeresére nőtt a szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt indított rendőrségi eljárások száma. Azonban a további előrelépéshez az is elengedhetetlen, hogy a vállalatok felismerjék: jelentős megtakarítást tudnak elérni azáltal, ha érzékelhetően javul működésük hatékonysága. Ezt úgy érhetik el, hogy profi cégekre bízzák szoftverrendszerük kiépítését.
A BSA Magyarországon tavaly októberben 6 ezer céget szólított fel arra, hogy tegyék lehetővé szoftvergazdálkodásuk ellenőrzését, s közülük eddig 3500 vállalat válaszolt a felhívásra. Az együttműködéstől való elzárkózás nem elegendő ok egy hatósági vizsgálat elrendeléséhez, így a szervezet csak konkrét bejelentés esetén tesz feljelentést. Ugyanakkor várhatóan ismét figyelmeztetik az érintett cégeket, hogy milyen jogi kockázattal jár a kalóz programok használata, s az elképzelések között szerepel az is, hogy a tulajdonosok, valamint a szakmai kamarák figyelmét is felhívják arra, ha felmerül az illegális szoftverek használatának a gyanúja.