A szponzor esete a médiatörvénnyel

Nyár elején általában több filmen kezdenek dolgozni, hiszen ilyenkor zárul le a színházi évad, és "felszabadulnak" a színészek. Ezen a héten kezdték el forgatni például Koltai Róbert rendezésében a Csocsó, avagy éljen május elseje című vígjátékot. De mostanában veszik fel Herendi Gábor filmjét is, a Valami Amerikát, valamint Tolnai Szabolcs játékfilmjét, a Szürke gémet.
Szabó Ildikó rendezésében a Chacho Rom című magyar--német--francia koprodukció utolsó jelenetét is mostanában rögzítették, most az utómunkálatok következnek. Négy évbe telt, amíg a filmhez szükséges támogatási összeget előteremtették -- tájékoztatta lapunkat Sipos Kornél, a Chacho Romot gyártó Laurin Film tulajdonosa (aki áprilisig a Mafilm vezérigazgatója volt). A producer hozzátette: hazánkban nehéz szponzort találni egy játékfilmhez, mert a kért támogatáshoz képest nagyon kevés az, amit viszonzásképp nyújtani tudnak. Szerinte lassan szinte csodának számít, ha elkészül egy magyar film. A Magyar Mozgókép Közalapítvány nemrég döntött arról, hogy 41 játékfilmhez nyújt segítséget a 423 milliós keretből, s a legmagasabb támogatási összeg is csupán 35 millió forint (VG, 2001. június 29., 6. oldal). Ilyen csekély mértékű állami támogatásból kevés játékfilm készülhet, tehát óriási szükség lenne a magántámogatókra.
A Siemens, amely a Budapesti Tavaszi Fesztivál fő mecénása és állandó támogatója a fotóművészetnek, most egy film megvalósulását segíti. "Példát szeretnénk adni a többi szponzor számára is" -- mondta Bíró Péter, a Siemens kommunikációs igazgatója. Véleménye szerint ha a szponzor ad valamit, cserébe jogosan várja például azt, hogy feltüntessék a vállalat nevét. Másképp nem lehet támogatóra számítani. A cég vezetői a tudatos és szakszerű kulturális szponzorálás hívei, de Bíró Péter hangsúlyozta: ettől el kell választani a reklámot. A rádiózásról és televíziózásról szóló, 1996. évi I. törvény értelmében nehézségekbe ütközik, hogy a szponzor például a televízióban elmondja, miért támogat egy filmet.
A médiatörvény bizonyos helyzetekre nem ad megoldást, ezért az Országos Rádió és Televízió Testület állásfoglalásokban szabályozza ezt a területet. Amennyiben a filmet a televízióban is sugározzák, a médiatörvény rendelkezései vonatkoznak rá. A szponzor nem jelenhet meg a műsorban, igaz, előtte vagy utána fel lehet tüntetni a nevét -- tájékoztatta a Világgazdaságot dr. Sarkady Ildikó ügyvéd, médiajogász, aki elmondta: a médiatörvény nem ismeri a termékelhelyezés kategóriáját, és sok minden burkolt reklámnak minősíthető. Amennyiben fikciós műfajokban az életszerűség mértékét meg nem haladóan jelenik meg valami, akkor megengedett a felbukkanása. (Bár tegyük hozzá, hogy azonnal fölmerül a kérdés az emberben: vajon ki állapítja meg a határt, meddig életszerű valami?) Ebben az esetben a cég kreatív közreműködőnek számít, tehát semmiféle pénzbeli támogatást nem nyújthat a műsorhoz -- magyarázza dr. Sarkady Ildikó. Vagyis ha a filmben az egyik szereplő márkás italt iszik, amelynek látszik a felirata (de nem túlzó mértékben), ez nem minősül burkolt reklámnak. Ám a termék gyártója nem szerepelhet a produkció támogatójaként. Ha a cég anyagilag is dotálja a művet, akkor nem jelenhet meg terméke a filmben, és a szponzor nem mondhatja el különféle műsorokban, miért segítette a produkciót. Még a forgatásokról készített werkfilmben sem, ezt a "műfajt" ugyanis nem tárgyalja a törvény.