A választások után kárpótolnak

A 2001. őszi jogalkotási tervben az uniós jogharmonizációval kapcsolatos, valamint a kormányprogramból fakadó tervezetek szerepelnek, mivel ezeket tekintettük a legfontosabbaknak -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Borókai Gábor. A kormányszóvivő ezzel elismerte, hogy a kabinet elsődleges tervei között nem szerepel az életüktől jogtalanul megfosztottak kárpótlásának törvényi rendezése, igaz, nem zárta ki, hogy "ha lesz elég idő és energia", a menetrendben nem szerepeltetett javaslatok is a parlament elé kerüljenek. Tekintettel arra, hogy a kabinet minden jel szerint a 2002. tavaszi ülésszak elmaradásával számol, mindez azt valószínűsíti, hogy a kérdés rendezésére csak a jövő évi választások után kerülhet sor.
Mint arról többször beszámoltunk, a kárpótlás törvényi újraszabályozását az Alkotmánybíróság 2000. decemberi döntése tette szükségessé, mivel a testület a sérelem súlyához mért aránytalanság miatt alkotmányellenessé nyilvánította azt az 1999-es központi költségvetésben rögzített döntést, amely a vonatkozó összeget 30 ezer forintban állapította meg . Az Igazságügyi Minisztérium előkészítésében formálódó tervezet egyébként -- mint Plankó Erikától, a közigazgatási államtitkári hivatal vezetőjétől megtudtuk -- várhatóan ősszel a kormány elé kerül, miután jelenleg is zajlik tárcán belüli egyeztetése. Plankó Erika a majdani jogszabály részleteiről nem nyilatkozott, annyit azonban elárult, végrehajtásához "sok milliárd forintra" lenne szükség, de a különböző variációk miatt pontos számot még nem lehet tudni.
A törvények adta lehetőségek mindegyikét írásban és szóban egyaránt kihasználtuk a kárpótlás kérdésének mielőbbi rendezése érdekében, ám próbálkozásaink mindeddig nem voltak eredményesek, még választ sem kaptunk -- jelentette ki lapunknak Tordai Péter. A Mazsihisz elnöke leszögezte: a kormány késlekedése miatt petícióval fordulnak miniszterelnökhöz. Megtudtuk, Tordai Péter a többi történelmi egyház fejével együtt várhatóan egy szeptemberi kerekasztal-beszélgetésen találkozik Orbán Viktorral, ahol ugyancsak felveti a témát. A Mazsihisz első embere nem zárta ki, hogy "végső esetben" utcai demonstrációt szerveznek. Legutóbbi, lapunkban már közölt információját megerősítve megjegyezte, a jogosultak idős emberek, s naponta négyen-öten, évente kétezren haláloznak el közülük (VG, 2001. június 19.).
Tordai Péter egyébként úgy tudja, Mádl Ferenc köztársasági elnök jogosnak nevezte a zsidóság türelmetlenségét a kárpótlás elhúzódása miatt akkor, amikor július 2-án találkozott Keller Lászlóval, a Zsidó Világkongresszus kelet-európai elnökével. Az államfő ekkor kilátásba helyezte, hogy tájékoztatást kér a kormánytól az ügyben.