Gyengélkedő zenekiadás

Tavaly 36,9 milliárd dollárt fordítottak az egész világon CD-k, audiokazetták, kis- és nagylemezek, valamint minidiszkek vásárlására, ami 1,3 százalékkal elmaradt az 1999-es eredményektől. A világon eladott 3,5 milliárd darab hanghordozó közül a legdrámaibb csökkenés a kislemezek és a műsoros kazetták terén tapasztalható: itt 14,3, illetve 9,4 százalékkal kevesebbet értékesítettek tavaly, mint az azt megelőző évben. Növekedést mindössze a teljes albumként kiadott CD-k forgalmában lehetett tapasztalni: 2,5 százalékos bővülés eredményeként tavaly 2,5 milliárd ilyen lemez talált gazdára.
Jay Berman, a felmérést végző IFPI elnök-vezérigazgatója úgy látja, hogy tavaly rendkívül vegyes hatások érvényesültek a zenepiacon. Világszerte éreztette hatását az amerikai gazdaság gyengélkedése, ugyanakkor a teljes CD-albumok forgalma -- minden más műsoros hanghordozóéval ellentétben -- tovább növekedett. Ugyancsak tavaly lehetett először érezni, hogy károsan hat a legális kereskedelemre az ingyenes internetes hozzáférés, ami a CD-másolással együtt jelentős bevételkiesést okozott. Jay Berman véleménye szerint azonban 2000-ben végre felismerték a piaci szereplők, mekkora szükség van a legális on-line zenekereskedelemre, és elindultak az ez irányú fejlesztések.
A világszerte értékesített mintegy 3,5 millió darab hanghordozó 40,3 százaléka Észak-Amerikában, 30,3 százaléka Európában talált gazdára. A többi régió egyenként néhány százalék körüli részesedésre tett szert, kivéve Ázsián belül Japánt, ahol 17,6 százalékot értek el.
Észak-Amerikában tavaly 1,5 százalékkal kisebb bevétel származott a közel öt százalékkal kevesebb hanghordozó értékesítéséből. Bár a megelőző két év sikeresnek mondható, tavaly minden korábbinál drámaibb mértékben, 39 százalékkal csökkent a kislemezek eladása. Latin-Amerikában jelenleg folyik az átállás a kazettákról a CD-kre, ennek tudható be, hogy a darabszám szerinti eladások erőteljesebben estek, mint a bevételek. Brazília, a régió vezető piaca ugyan növekedést mutatott, ám a kalóz másolatok krónikusnak mondható problémáját ugyanúgy nem oldották még meg, mint a a régió második legnagyobb piacának számító Mexikóban.
A felmérések szerint a "kalózkodás" Ázsiában is hatalmas méreteket ölt, az itteni piacnak viszont az alacsony költségen elkészített, válogatásokat tartalmazó CD-k kölcsönöznek sajátos arculatot. Ezek nyomán ugyanis az értékesítési darabszámok emelkedtek a régióban, miközben a bevételek csökkennek. Ez fokozottan igaz Japánra.
Egyedül Európa büszkélkedhet növekedéssel: kontinensünkön a forgalom 1,4, az értékesítés darabszáma 1,3 százalékkal nőtt. Az emelkedés üteme az uniós országokban még nagyobb, 1,5 százalékos, a legnagyobb piacnak számító Egyesült Királyság 6 százalék feletti eladásnövekedését azonban mérsékelte a francia, a német és az olasz piac enyhe visszaesése. A csökkenés fő magyarázata az, hogy növekedett az írható CD-k forgalma.
Magyarországon tavaly 4,1 millió darab CD-t és 3,4 millió kazettát értékesítettek, összesen mintegy 16 milliárd forint értékben. 1999-hez képest ez 15 százalékos bevételnövekedést jelent, amely azonban csak 1,8 százalékkal több hanghordozó eladása révén valósult meg. Tavaly a kislemezek 75, az albumok 50 százaléka volt nemzetközi felvétel, ez utóbbiaknál a komolyzenét is figyelembe vették 9 százalékos részesedéssel. A fennmaradó részt pedig a hazai előadók hanganyagai adják. A kalóz másolatok aránya nálunk valamivel tíz százalék fölött található.
Összehasonlításként a hazánkéhoz hasonló lélekszámú Csehország és az uniós Portugália kínálkozik. Dollárban kifejezve az 57 milliós magyar forgalomhoz képest a cseheknél csupán 40 milliós, míg a portugáloknál 141 milliós forgalmat regisztráltak tavaly a műsoros lemezek és kazetták piacán. Ez a szláv államban jelentős csökkenést, a kontinens legnyugatibb országában pedig közel 4 százalékos növekedést jelentett az értékesítés darabszámában és összegében egyaránt. A kalóz másolatok aránya mindkét országban 10 százalék alatti. Említésre méltó szempont továbbá a hangzóanyagok kiskereskedelmi adóztatása. Itt hazánk "viszi a prímet" a 25 százalékos forgalmi adóval, a cseheknél 22, a portugáloknál pedig 17 százalékos adóval kell számolni.