Hiányzó büntetőeljárások

A környezetszennyezések okozta kár nagysága felmérhetetlen, ugyanakkor Magyarországon évente mindössze néhány tucat eljárás indul ezzel kapcsolatos ügyekben. Ennél is kevesebb a jogerős bírósági ítéletek száma, ami részben az elkövető kilétének ismeretlenségére, részben pedig a büntetőjogi felelősség megállapításának nehézségére vezethető vissza -- áll az Országos Kriminológiai Intézet (Okri) tanulmányában.
A veszélyes hulladék előírásszerű ártalmatlanítása óriási összegeket igényel, ezért a szabályok kijátszása révén jelentős extraprofitra lehet szert tenni. Ezt felismerve világszerte egyre több "bűnözői karrier" épül a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos bűncselekményekre, amelyek esetenként a szervezett bűnözői körökkel is összefüggésbe hozhatók.
Az elmúlt években Magyarországon is számos, veszélyes anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos botrányt kiváltó törvénytelenség vált ismertté. A Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) által a múlt héten tett büntetőfeljelentés a gazdasági bűnözés elkövetési formáinak megjelenésére utal. A tárca azért jelentett fel egy műanyaghulladék gyűjtésével és hasznosításával foglalkozó kazincbarcikai céget, mert a KöM szakértői gyanúsnak találták azt a 300 millió forintos számlát, amivel a cég a környezetvédelmi alap támogatásához próbált meg hozzájutni .
A büntető törvénykönyvben (Btk.) ugyan tényállásként szerepel a környezetkárosítás, ennek megfogalmazása azonban nem vezetett a felderítések számának lényeges emelkedéséhez. Ez egyrészt az általános megfogalmazásra, másrészt pedig arra vezethető vissza, hogy a nagyobb szennyezések többségét vállalatok követik el, s ezekben az esetekben lehetetlen megállapítani a személyes felelősséget -- fogalmazott lapunknak Tilki Katalin. Az Okri munkatársa szerint emiatt a nyomozó hatóságok munkájában a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyektől való ódzkodás figyelhető meg, mert jelenleg a leginkább kézzelfoghatónak tűnő esetekben is gyakori, hogy nem sikerül felfedni az elkövető kilétét. A nyomozó hatóságoknak így már csak a felderítési és nyomozáseredményességi statisztikai szemlélet miatt sem érdekük, hogy eljárást indítsanak környezetvédelemmel kapcsolatos esetekben. A szakértők egy része szerint ebben a jogi személy büntethetőségének őszre tervezett megteremtése hozhat változást.
Addig is: a hatóságok jelenleg többnyire célravezetőbbnek látják, hogy nem a szövevényes és kevés eredménnyel kecsegtető büntetőeljárást, hanem a gyorsabb és "bejáratottabb" közigazgatási intézkedést választják. A bírságok nagyobb része progresszív és behajtható, azonban az intézkedés hatékonyságát kérdésessé teszi, hogy ügyészségi vizsgálatok is kimutatták: a megemelt büntetések kifizetése is kedvezőbb a huzamos ideje károsítóknak, mint a szennyezést megszüntető vagy csökkentő berendezések megépítése.