"Lelkiismeret-furdalás" Szabadi miatt

Némi "lelkiismeret-furdalással" gondol vissza az Országgyűlés azon döntésére Géczi József Alajos (MSZP), a parlament mentelmi bizottságának alelnöke, amellyel lehetővé tették a volt földművelésügyi államtitkár elleni büntetőeljárás elindítását. Géczi a képviselők kiadása szabályainak szigorítására készül javaslatot kidolgozni. A Világgazdaságnak elmondta: amikor megkapták a legfőbb ügyész átiratát, fogalmuk sem volt arról, hogy a Szabadi Béla elleni büntetőeljárás szinte azonnal előzetes letartóztatásba torkollik. Ezzel egyértelműen politikai indíttatású eljárás részesévé vált a parlament -- fogalmaz Géczi.
A szocialista képviselő szerint ennek azzal lehetne elejét venni, ha a mentelmi jog felfüggesztésének kérésekor azt is be kellene jelentenie az ügyészségnek, hogy javasolja-e majd az előzetes letartóztatást. Nem ért egyet ezzel az elképzeléssel a parlamenti testület másik alelnöke, Dornbach Alajos. A szabad demokrata ügyvéd honatya -- miközben maga is a politika beavatkozását látja abban, hogy háromévi háborítatlan ténykedés után hirtelen cellában találta magát Szabadi -- úgy véli, Géczi elképzelésével az Országgyűlés elvonná a bíróság hatáskörét az előzetes letartóztatás elrendelésében. Ezentúl tizenegy évi íratlan szabályt rúgna fel a parlament, amennyiben a képviselők mentelmi joga felfüggesztése körüli ügyekben érdemben foglalna állást -- mondta Dornbach.
Szabadi esete abban mindenképpen korszakváltó lehet az 1990 óta választott parlamentek történetében, hogy első ízben gyanúsíthatnak meg sorozatban képviselőt egyazon ügykörben; az FVM-es cégeknél zajló vizsgálatok alapján akár a 10-20 esetet is elérheti Szabadi vonatkozásában a hűtlen kezelés gyanúja, amelyeket kiegészít például a már folyamatban lévő -- csalás minősítésű -- eljárás a hivatalos utazások miatt.
Megfigyelők szerint az azonos jellegű ügyeket valószínűleg egyesítik, ha elegendő bizonyíték lesz az újabb eljárásra, és a parlament ezekben is felfüggeszti Szabadi mentelmi jogát. A képviselőket ugyanis az alkotmány alapján illeti meg az immunitás, és minden egyes büntető- és szabálysértési ügyhöz külön-külön kell megadni a parlamenti jóváhagyást.
Felvetődik a kérdés, hogy ilyen esetekben -- a vizsgálatokat gyorsítandó -- nem lenne-e célszerű egy kiadatással lehetővé tenni az egymáshoz kapcsolódó ügyek felderítését. (A megítélés alapja a büntetőeljárási törvény azon passzusa lehetne, amely szerint egyesíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az abban részt vevő személyekre tekintettel célszerű. Az irányadó gyakorlat szerint az elkövetők legalább részbeni azonossága, illetve a bűncselekmények egymással való összefüggése az egyesítés indoka.)
Dornbach Alajos úgy véli, hogy az ilyen különösen bonyolult ügyekben elvileg indokolt lehetne a mentelmi jog többszöri felfüggesztése helyett "egy füst alatt" lehetővé tenni az eljárás folyamatosságát. A parlament azonban -- ha a többség akarja -- igen gyorsan képes dönteni a kiadatásról -- állítja Dornbach. Az SZDSZ-es képviselő szerint ha a politikai szándék megvan, akár rendkívüli ülés is összehívható.
Ugyanezen a véleményen van Salamon László (Fidesz), aki ügyvédként és egyetemi oktatóként foglalkozik a mentelmi joggal. Szerinte a politika nem avatkozik be mélyebben ezekbe az ügyekbe, a mentelmi bizottság mindig haladéktalanul tesz ajánlást a parlamentnek. A módosításokkal Salamon csínján bánna, mert szerinte nem véletlen, hogy az intézmény alapja: a mentelmi jog ügyfüggő, nem pedig személyfüggő.