Szeptemberig benyújtandó tervezetek

A kormány tervei szerint a parlament az őszi ülésszak folyamán 35 törvényjavaslatot tárgyalna és fogadna el -- derül ki a kabinet által az Országgyűléshez most, a jogszabályi határidőhöz képest kéthetes késéssel benyújtott jogalkotási tervből. A dokumentum az eddigi gyakorlattal szemben nem tartalmazza a "tárgyalandó" kategóriába sorolt törvénytervezeteket. Ebbe a csoportba minden fél évben azokat a jogszabályokat sorolták, amelyek tárgyalását megkezdi ugyan az adott ülésszak alatt a parlament, de elfogadásukra csak a következőben kerülhet sor. Ez megerősíteni látszik a Világgazdaság azon információját (VG, 2001. június 12.), hogy a Fidesz vezetőinek elképzelései szerint a várhatóan áprilisban tartandó választásokat megelőzően már nem ülésezne érdemben az Országgyűlés.
A tárcáknak legkésőbb szeptemberig valamennyi, a programban szereplő törvényjavaslatot be kell nyújtaniuk a parlamentnek. Kérdéses ugyanakkor, hogy ez a munkaterv tartható-e, hiszen az utóbbi fél évben tucatnyi tervezet jelentős késéssel érkezett a Házhoz. A menetrend szerint a törvények jelentős hányadát novemberben és decemberben fogadhatják el a képviselők, s mindössze három jogszabályról szavaznának az első két őszi hónapban. Az ütem elvileg teljesíthető: az őszi ülésszak ugyan egy hónappal rövidebb, mint a tavaszi, ám a kétéves költségvetéssel a büdzsé mindig hosszadalmas vitájára szánt idő felszabadult, ráadásul a tavalyi őszhöz képest így is kevesebb elfogadandó javaslattal számol a kormány.
Amennyiben a fenti menetrendet sikerül "hozni", a kabinet biztosan nem nyújt be jogalkotási tervet a parlamentnek a 2002-es évre, hiszen a választásokat megelőzően a háromhetes ülésezési rendben fizikailag is nehézséget okozna akár csupán néhány törvény elfogadása is. Valószínűtlennek tűnik az is, hogy a jogalkotási munka kis százalékát adó képviselői önálló indítványok miatt kellene dolgoznia az Országgyűlésnek: a koalíció pártjainál nem lesz nehéz önkorlátozást elérni, az ellenzéki indítványokat pedig esetenként napirendre sem vette a Ház. Áder János, az Országgyűlés elnöke legutóbb a Magyar Rádióban június 21-én a tavaszi ülésszak elmaradásának lehetőségét firtató kérdésre azt mondta: "erre térjünk vissza valamikor december közepén, mert addig az Országgyűlés elvégzi az őszi munkáját, addigra valószínűleg tudni fogjuk, hogy a köztársági elnök úr kiírta, és ha igen, mikorra a választásokat, és akkor ehhez képest meg tudjuk mondani, hogy milyen munkát kell még elvégeznünk nekünk a tavaszi ülésszakon vagy akár egy téli rendkívűli ülésszakon".
Az alkotmány szerint az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart, a tavaszit február 1-jétől június 15-ig. A tavaszi ülésszak teljes elmaradása sértené az alaptörvényt, azonban ez formailag többféleképpen is kiküszöbölhető. Ilyen megoldás lehet, ha néhány napra a házelnök februárban még összehívja az ülést, amelyen esetleg az őszről mégiscsak áthúzodó törvények zárószavazását tartják meg. Alkotmányos megoldás lehet az is, ha a parlament "búcsúülést" tart, már a választások után, és lehetséges még, hogy már az újonnan megválasztott honatyákból álló Országgyűlés ül össze június 15-e előtt.