Elhalt koalíciós konzultációk

A kormányülések jelentik a szinte kizárólagos kapcsolatot jelenleg a koalíciós pártok között: a pártvezetők és a frakciók közötti kapcsolattartás lényegében megszűnt a tavaszi ülésszakot követő parlamenti szünetben. Az egyeztetések háttérbe szorulása csak részben magyarázható a törvényhozási pauzával. Ezt mutatja, hogy Pokorni Zoltán május elején történt Fidesz-elnökké választása óta egyetlen alkalommal sem találkozott az FKGP-t vezető Torgyán Józseffel. A Fidesz azt az álláspontot képviseli, hogy nem lehet eldönteni, kivel kellene tárgyalni a kisgazdák közül: a párt elnöke ugyan Torgyán József maradt, ám időközben kívül került a parlamenti többséget biztosító frakcióból.
A kisgazda-belháború lecsengésének időszakában ugyanakkor Torgyán József sem kereste a Fidesz vezetőivel és a miniszterelnökkel való találkozás lehetőségét, helyette éles hangú levelekben rohant ki koalíciós partnere ellen.
Tegnap az FKGP országos vezetősége -- szembehelyezkedve a másik két kormánypárttal -- úgy döntött, támogatja az MSZP és az SZDSZ által összehívatni kívánt rendkívüli ülés megtartását. Egyben kötelezte a frakciót arra -- az erőviszonyokból ítélve a tagok többségét nyilvánvalóan hiába --, hogy a képviselők támogassák a vizsgálóbizottságok létrehozását, amelyek a Szabadi-ügyben viselt miniszterelnöki felelősséget, valamint a kormányfő apjának a lecserélt vezetésű Dunferrnél kapott lehetőségeit firtatnák.
Noha szinte biztosra vehető, hogy Áder János nem hívja össze a rendkívüli ülést, a Torgyán vezette kisgazda elnökségi állásfoglalás előrevetíti: a koalíciónak az eddiginél nagyobb fegyelemre lesz szüksége a parlamenti munkában, hiszen a pártelnök és a mintegy tíz, őt támogató kisgazda képviselő bármikor a kormány ellen szavazhat a törvényekről szóló döntéseknél is. Ez esetben elvben megszűnhetne a koalíció egyszerű többsége a parlamentben, pártjai ugyanakkor mégis számíthatnak több független képviselő szavazata mellett sok esetben a MIÉP támogatására is.
Mindez ismét felerősítheti az MDF jelentőségét, noha a legkisebb kormánypárt az elmúlt hónapokban nem tudta kihasználni saját érdekeinek érvényesítésére a kisgazda botránysorozatot. A Dávid Ibolya pártelnök által irányított Igazságügyi Minisztériumban több mint két éve dolgoznak a korrupció elleni törvénycsomag összeállításán, az immáron szinte kész anyagból azonban csak egyes részek kerültek be a kormány őszi jogalkotási tervébe. Nem jött létre koalíciós egyezség a kormányüléseken a börtönreform ügyében sem: az IM által kidolgozott reformcsomag támogatása és a kért milliárdok átcsoportosítása helyett egy az üggyel foglalkozó tárcaközi bizottság létrehozásáról döntött a kabinet.
Az ilyen jellegű "félreértések" elkerülése érdekében még 1999-ben létrejött az úgynevezett kiskabinet, amelynek a koalíciós pártok elnökei mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Stumpf István kancelláriaminiszter és az akkor még ugyancsak miniszter Kövér László voltak a tagjai. A grémium ülései már tavaly megszűntek. Torgyán József kormányból való távozása után pedig annak fényében, hogy az FKGP a pártügyektől magát távol tartó Vonza Andrást tekinti egyetlen miniszterének, nem is lehet olyan formális vagy informális fórumot találni, amelynek résztvevői egyaránt befolyással bírnak kormány- és pártpolitikai ügyekben. A Fidesz a legnagyobb hangsúlyt a parlamenti többség biztosítására helyezi a koalíció működtetésében. Az ehhez szükséges munka koordinálására hivatott frakcióvezetők az ősztől újból rendszeresen egyeztetnek Stumpf Istvánnál a plenáris hetek első napján, a vélhetően egyetlenként fennmaradó egyeztetési fórumon.