Ezer lopás, félmilliárdos kár

A rendőrség évente mintegy 1000-1100, műtárgyakkal kapcsolatos bűncselekmény miatt indít nyomozást, amelyek összesített kárértéke eléri az 500-600 millió forintot -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Vukán Béla. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának alezredese elmondta: a kárt fokozza, hogy az eltulajdonított tárgyak pótolhatatlanok, s 70-80 százalékukat nem sikerül visszajuttatni jogos tulajdonosának -- gyakran az elkövető elfogása ellenére sem --, mert az illegális nemzetközi műkincs-kereskedelembe kerülve követhetetlenné válik az útjuk.
A felderítést nehezíti, hogy az eltulajdonított műtárgyak jelentős részét nemegyszer későbbi felbukkanásuk esetén sem lehet megbízhatóan azonosítani, így a rendőrség sok tisztázatlan eredetű műtárgyról nem tudja utólag kideríteni, bűncselekményből származik-e.
Emellett jelenleg még a műtárgyak kiviteli engedélyeit kiadó Kulturális Örökség Igazgatósága sem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy az országból engedéllyel kiszállított műtárgyak nem köthetők-e korábbi lopásokhoz -- magyarázta Vukán Béla.
A probléma megoldása érdekében a rendőrség -- a nyugat-európai országokban már működő rendszerek mintájára -- egy központi adatbázis létrehozását tervezi, amely a Magyarországon eltulajdonított műkincsek azonosításához szükséges infomációkat tartalmazná. Az alezredes szerint reális az esély arra, hogy a rendőrség még ebben az évben meg tudja vásárolni a rendszer kiépítéséhez szükséges szoftvert. Ezt követően egy űrlapot bocsátanának ki a műkincstulajdonosok számára a tárgyak jellemző adatainak, illetve fotójának rögzítésére. Az űrlap a tulajdonosoknál maradna, de bűncselekmény esetén, a rendőrségnek átadva, kellő segítséget jelentene a későbbi azonosításhoz.
Arról egyelőre még nem alakult ki végleges álláspont, hogy az adatbázist a legális kereskedők számára hozzáférhetővé tennék-e. Emellett szól, hogy ezzel ők is ellenőrizhetnék, a számukra megvételre felajánlott műtárgyak nem bűncselekményből származnak-e. Az ellenérvek egyike: ennek tudatában az orgazdák még óvatosabban próbálnának meg szerzeményeiken túladni, csökkentve annak az esélyét, hogy előbb-utóbb valahol felbukkanjon az eltulajdonított műkincs.
Az ellopott műtárgyak többségét magánlakásokból viszik el, de évente 50-60 alkalommal egyházi létesítmények, 30-40 esetben pedig múzeumok vagy közgyűjtemények sérelmére követik el a bűncselekményeket. Többségük szervezett formában tevékenykedik: a tippadók, a lopás elkövetői és az orgazdák szoros kapcsolatot tartva működnek együtt. Az elkövetők festményeket, szobrokat, numizmatikai tárgyakat, régészeti leleteket és egyéb képzőművészeti tárgyakat lopnak leginkább.
Külön gondot okoz a műkincshamisítók tevékenysége, akik számára vonzó perspektívát nyújt, hogy a hazai legális műkincs-kereskedelem volumene az elmúlt tíz évben 200 millióról 4,5 milliárd forintra emelkedett.
A műtárgyakkal kapcsolatos bűnözés másik nagy területét az illegális nemzetközi műkincs-kereskedelem jelenti, mert a Kelet- és Délkelet-Európában eltulajdonított műtárgyak jelentős részét Magyarországon keresztül csempészik Nyugat-Európába. Ugyanakkor ma már Magyarországon is növekszik a kereslet, ezért a lopott műkincsek egy része végül itt talál gazdára. Az elmúlt években számos, Nyugat-Európából és Ázsiából származó, tisztázatlan eredetű műkincs bukkant fel Magyarországon.