A rendőrség évente mintegy 1000-1100, műtárgyakkal kapcsolatos bűncselekmény miatt indít nyomozást, amelyek összesített kárértéke eléri az 500-600 millió forintot -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Vukán Béla. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának alezredese elmondta: a kárt fokozza, hogy az eltulajdonított tárgyak pótolhatatlanok, s 70-80 százalékukat nem sikerül visszajuttatni jogos tulajdonosának -- gyakran az elkövető elfogása ellenére sem --, mert az illegális nemzetközi műkincs-kereskedelembe kerülve követhetetlenné válik az útjuk.
A felderítést nehezíti, hogy az eltulajdonított műtárgyak jelentős részét nemegyszer későbbi felbukkanásuk esetén sem lehet megbízhatóan azonosítani, így a rendőrség sok tisztázatlan eredetű műtárgyról nem tudja utólag kideríteni, bűncselekményből származik-e.
Emellett jelenleg még a műtárgyak kiviteli engedélyeit kiadó Kulturális Örökség Igazgatósága sem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy az országból engedéllyel kiszállított műtárgyak nem köthetők-e korábbi lopásokhoz -- magyarázta Vukán Béla.
A probléma megoldása érdekében a rendőrség -- a nyugat-európai országokban már működő rendszerek mintájára -- egy központi adatbázis létrehozását tervezi, amely a Magyarországon eltulajdonított műkincsek azonosításához szükséges infomációkat tartalmazná. Az alezredes szerint reális az esély arra, hogy a rendőrség még ebben az évben meg tudja vásárolni a rendszer kiépítéséhez szükséges szoftvert. Ezt követően egy űrlapot bocsátanának ki a műkincstulajdonosok számára a tárgyak jellemző adatainak, illetve fotójának rögzítésére. Az űrlap a tulajdonosoknál maradna, de bűncselekmény esetén, a rendőrségnek átadva, kellő segítséget jelentene a későbbi azonosításhoz.
Arról egyelőre még nem alakult ki végleges álláspont, hogy az adatbázist a legális kereskedők számára hozzáférhetővé tennék-e. Emellett szól, hogy ezzel ők is ellenőrizhetnék, a számukra megvételre felajánlott műtárgyak nem bűncselekményből származnak-e. Az ellenérvek egyike: ennek tudatában az orgazdák még óvatosabban próbálnának meg szerzeményeiken túladni, csökkentve annak az esélyét, hogy előbb-utóbb valahol felbukkanjon az eltulajdonított műkincs.
Az ellopott műtárgyak többségét magánlakásokból viszik el, de évente 50-60 alkalommal egyházi létesítmények, 30-40 esetben pedig múzeumok vagy közgyűjtemények sérelmére követik el a bűncselekményeket. Többségük szervezett formában tevékenykedik: a tippadók, a lopás elkövetői és az orgazdák szoros kapcsolatot tartva működnek együtt. Az elkövetők festményeket, szobrokat, numizmatikai tárgyakat, régészeti leleteket és egyéb képzőművészeti tárgyakat lopnak leginkább.
Külön gondot okoz a műkincshamisítók tevékenysége, akik számára vonzó perspektívát nyújt, hogy a hazai legális műkincs-kereskedelem volumene az elmúlt tíz évben 200 millióról 4,5 milliárd forintra emelkedett.
A műtárgyakkal kapcsolatos bűnözés másik nagy területét az illegális nemzetközi műkincs-kereskedelem jelenti, mert a Kelet- és Délkelet-Európában eltulajdonított műtárgyak jelentős részét Magyarországon keresztül csempészik Nyugat-Európába. Ugyanakkor ma már Magyarországon is növekszik a kereslet, ezért a lopott műkincsek egy része végül itt talál gazdára. Az elmúlt években számos, Nyugat-Európából és Ázsiából származó, tisztázatlan eredetű műkincs bukkant fel Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.