A parlament ügyrendi bizottsága tegnap -- az MSZP tiltakozása ellenére -- úgy döntött: támogatja a vagyongyarapodást vizsgáló bizottság mandátumának meghosszabbítását célzó képviselői indítványt. Az Országgyűlés legkorábban három hét múlva hozhat érdemi döntést a kérdésben, és amennyiben a koalíciós többség továbbra is igényt tart a testületre, az október közepén folytathatja a júniusban -- mandátuma lejárta miatt -- félbehagyott munkáját. Kérdés azonban, hogy annak eredményéből láthat-e majd valamit a nyilvánosság, azaz sikerül-e befejezni a munkát a ciklus végéig.
Ha eredményt eddig nem is, költséget annál inkább fel tud mutatni a bizottság. A parlament eddigi történetének legdrágább testülete nyolcmillió forintot költött szakértői díjakra, és emellett 300 ezer forintos dologi költségvetésének a felét használta fel. Összehasonlításképp: az ebben az évben működő másik vizsgálóbizottság, a közbeszerzésekkel foglalkozó testület a dologi kiadások vonatkozásában hasonlóan gazdálkodott, ám szakértői díjakra nem egészen hárommillió forintot költött. A parlament állandó bizottságai ennél jóval kevesebbet, átlagosan 7-800 ezer forintot fordítottak az első fél évben szakértők díjazására. Így a 22 állandó bizottság a rendelkezésére álló 18 millió forintos keretből kevesebb mint hétmilliót költött el.
A decemberben létrejött, június 18-án lejárt mandátumú vagyonbizottság tagjainak nyilatkozata szerint a munka oroszlánrésze ugyanis még hátravan. Most kezdhetnék el vizsgálni az egyes képviselők vagyonában beállott -- szakértők által megállapított -- gyarapodás mértékét a bevallott jövedelmekhez képest. Tekintve azonban, hogy a szakértők -- ahogy előre jelezték -- csak "néhány tíz százalékos" hibahatárral tudtak dolgozni, a képviselők pedig sokszor tévesen adták meg jövedelmüket, szükség lehet szinte minden honatya személyes -- időigényes -- meghallgatására is.
"Szerencsére" nem kell azonban mind a 386 képviselővel foglalkoznia a grémiumnak. Emlékezetes: miután a testület a Torgyán-villa körüli botrányok miatt, az FKGP-pártvezér viszontválaszaként -- ráadásul az MSZP és az SZDSZ szerint szabálytalanul -- jött létre, a testületbe a két párt és az MDF sem delegált tagokat. A kért nyilatkozatot 163 -- zömében -- szocialista és SZDSZ-es képviselő nem adta le.
A fentiek miatt a bizottságnak jelentéstervezete sincs, a szakértői vizsgálatok anyagai több hónapja egy páncélszekrényben állnak -- mondta Répássy Róbert. A bizottság fideszes elnöke szerint ha nem hosszabbítják meg a bizottság működését, vagy azzal együtt sem sikerül időben jelentést készíteniük, az iratokat meg kell semmisíteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.