Több millió forintos gólyabálok

Október közepétől szinte minden pénteken és szombaton féktelen pezsgés veszi kezdetét az ország különböző egyetemein, főiskoláin: kezdődik az elsőéves hallgatók legnagyobb őszi ünnepe, a gólyabál. A bál, amelytől mindenki mást vár, különböző minőségi színvonalon, hangulatban, és formaságok közepette több millió forintból rendezik az intézmények programszervezői, akiket egyébként az adott egyetemi karok hallgatói önkormányzata (hök) kéri fel az előkészületi feladatok ellátására és a lebonyolítására.
Igaz, évről évre csökken az érintett elsőéves hallgatók érdeklődése, a résztvevők nagy száma miatt jó "buli" és nagy üzlet a gólyabál. Az intézmények hallgatói önkormányzatai például több helyütt a saját diákjai által létrehozott gazdasági társaságok között pályáztatja meg az italmérés jogát. A gólyabálok szervezési feladatainak a megkönnyítésére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) négy évvel ezelőtt saját közhasznú társaságot alapított. A HÖOK Kht. -- amennyiben az egyetemek programszervezői igényt tartanak munkájukra -- szponzori támogatást nyújt -- nyilatkozta lapunknak Földvári Oláh Csaba. A projektvezető hangsúlyozta: az átlagosan 600 ezer forintos szponzori csomagra bőven akad kereslet, a társaság ugyanis jelenleg az ország 25 felsőfokú intézményével áll kapcsolatban. Közülük -- a HÖOK adatai szerint -- az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának (BTK) gólyabálja az egyik legnagyobb a főváros ilyen típusú rendezvényeinek sorában. (Igaz, egy BTK-s bálon a részt vevő 2000 diák közül az elsőévesek száma alig éri el az 500 főt, a jelenlévők többségét a felsőévesek és a külsősök alkotják -- a szerk.)
A legnagyobb gólyabálokat szervező intézmények -- a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási és a Semmelweis Egyetem -- az iskola hírneve, a bálok rangja miatt a 800-900 ezer forintos szponzori támogatást is igénybe vehetnek. A szponzori csomag egyébként pénzügyi és termékbeni támogatásból áll: utóbbiból egy sörgyár veszi ki "kialkudott" részét.
Ahhoz azonban, hogy a szervezők jónak tartott zenekarokkal is emelni tudják az est hangulatát, a fent említett összeg csak ritkán elegendő. A magyar könnyűzenei élet képviselőinek invitálása, amennyiben a legjobbakból kívánnak a rendezők válogatni, nem könnyű feladat. A rendezők ezért beérik a gazdag zenészi palettának -- pénzügyileg is -- a középmezőnyéhez tartozó együttesekkel.
Závodszky Zoltán, az ELTE BTK ötödéves diákja és programszervezője lapunknak elmondta: mivel a színvonalas előadók "ára" az utóbbi években duplájára emelkedett, nehezebb nívós bált rendezni. A zenekari invitációk általában a bál költségvetésének több mint felét teszik ki. Az ELTE BTK tavaly 1,8 millió forintot költött a szervezésre. Igaz, az összegből csak az Almássy Téri Szabadidőközpont bérleti jogdíja félmillió forintot tett ki.
A Pécsi Tudományegyetemen Természettudományi Kara (TTK) és a BTK közösen szervezi a gólyabált. Szél Norbert, a ttk hök elnöke lapunknak elmondta: 50-60 fős stáb dolgozik azért, hogy a bál minél színvonalasabbra sikerüljön. A helyszín egy nevelési központ, ahol két szinten két különböző stílust (bálit és diszkót) tudnak a "bálozóknak" nyújtani.
A gólyabálok színvonalát azonban nemcsak a fellépő együttesek határozzák meg, hanem a résztvevők száma és megjelenési módja is. A szervezők egyöntetű véleménye szerint egyes karok más-más stílusú rendezvényt szerveznek: amíg ugyanis a jog- és közgászhallgatók -- kötelezően -- több tízezer forintba kerülő öltönyben, illetve kisestélyiben jelennek meg a bálon és az azt megelőző vacsorán, addig a bölcsészkarosok és a ttk-sok általában visszafogottabb öltözékben ünneplik avatásukat.