A Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség egyaránt politikai döntést igénylőnek minősítette a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT) küldött válaszában azt a kérdést, biztosítana-e Magyarország letelepedési lehetőséget a háborús bűnösök elleni tanúknak, köztük a később új személyazonosságot kapó védett személyeknek. Az NT augusztusban kereste meg Magyarországot a kérdéssel, a felvetés egyelőre csak általános jellegű volt, konkrét kérést nem tartalmazott. A Világgazdaság információi szerint a BM válaszában kitért arra is: a Szerbiával való szomszédság, az ottani, nemzetközi erőkkel szembeni ellenséges hangulat és a nagyszámú vajdasági magyarság mind olyan tényező, amely alapos megfontolást tesz szükségessé a kérdésben.
Tény, az érdeklődés egyelőre csak elvi jellegű lehet: a parlament előtt van már ugyan a tanúvédelmi szabályozás, melyet a tervek szerint a T. Ház még az idén elfogad, ez azonban kizárólag a magyar büntetőeljárásokban részt vevőkre vonatkozik. A BM-ben egy augusztusban született kormányhatározat alapján azonban megkezdődött azon törvény előkészítése is, amely a tanúvédelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködést rendezné mind más államokkal, mind olyan nemzetközi szervekkel, mint az NT.
A hágai perekben eddig több száz tanút hallgattak meg, egy részük személyesen is megjelent a törvényszék előtt, sokan azonban csak írásban, videón tettek vallomást. Azt egyelőre nem tudni, közülük hányan vesznek majd részt tanúvédelmi programban. Az új személyi azonosságot, lakhelyet és megélhetést biztosító procedúrát igénylők közül is a hatóságok választják ki azokat, akiket közreműködésük miatt tényleges veszély fenyeget. Szakértők szerint azonban aligha valószínű, hogy a kiemelt ügyek ellenére arányuk az összes tanúhoz mérten néhány százaléknál nagyobb legyen. Nagyobb számban lehetnek azonban azok, akik akár az eljárások végéig, akár örökre, saját nevükön ugyan, de hazájukon kívül kívánnak letelepedni.
A HNT augusztusi megkeresése arra is kitért, fogadna-e Magyarország elítélteket. A lapunk által megkérdezett nemzetközi jogászok szerint a kérdést inkább NATO-tagságunk és uniós tagjelölti mivoltunk motiválta: számos, a hazainál lényegesen jobb börtönviszonyokat biztosító állam ajánlotta már fel celláit, és míg tanúk több százan, vádlottak csak néhány tucatnyian vannak.
Magyarországot korábban már felkérte az NT főügyésze arra, a hatóságok vizsgálják meg néhány prominens háborús bűnös, köztük Szlobodan Milosevics és Radovan Karadzsics esetleges itteni érdekeltségeit. A több mint egy évvel ezelőtt befejezett vizsgálatok szerint azonban egyetlen gyanúsítottnak sem volt magyarországi ingatlana, befektetése, bankszámlája.